Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Török Csaba: Az értelem igénye - Miért van szüksége a teológiának a filozófiára?
Az értelem igénye - Miért van szüksége a teológiának a filozófiára? TÖRÖK CSABA Ezen a ponton a főszerkesztő, Csányi Vilmos lezárta a vitát. Azonban zárszóként megszólaltatott még két elismert szaktekintélyt: Gánóczy Sándor teológust11 és Kampis György tudományfilozófust,11 12 megvizsgálandó a kérdést: van-e vallásos tudomány, a teológia tudomány-e. Gánóczy értékes, a teológiai episztemológia alapjait bemutató tanulmányát most nem ismertetjük, ám Kampis írására kitérünk, ugyanis itt nem nekünk kellett megvonni a vita mérlegét (érintettként ez nehéz is lett volna), hanem megtette ezt helyettünk egy vallásilag nem elkötelezett szakember. Melyek a fő meglátásai? — „Ha a tudománynak van illetékességi köre, akkor bizony azon belül is kell maradnia”.13 14 Ahogy egy természettudós esetében súlyos következményekkel jár, ha nem veszi észre önnön tudományának határait, s hirtelen átcsap kozmológiába, metafizikába, úgy a teológusnak is óvatosnak kell ezen a téren lennie. — A szaktudós a saját tudományterülete berkein kívül is élhet véleménnyel (világnézet, meggyőződés, hit), ám ez már nem tudományos eredmény, állítás, tézis, „nem publikációképes, és még kevésbé (...) »a« tudomány véleménye”.u — A tudomány mint olyan definíciójának megalkotása nem tartozik az egyes rész- tudományok illetékességi körébe. A teológia pl. lehet, hogy nem science, azaz nem felel meg a természettudományok által képviselt modelleknek, ám attól még lehet valamiféle Wissenschaft, vagyis bölcsészeti/elméleti tudomány.15 — Tudás és valóság nem fedik, és soha nem fedhetik totálisan át egymást. „A tudomány korlátái — véleményem szerint — magának az emberi létnek a korlátái, annak a határait jelölik ki, hogy mit (hogyan) tudhatunk, meddig ér a tapasztalat világának bizonyossága, mire következtethetünk. Ezeken túl is sok minden létezik azonban”.16 — R. P. Feynmann alapján elmondható, ha a (természet)tudomány valamiről nem beszél, az csak annyit jelent, hogy nem beszél az adott dologról.17 Mindazonáltal az olyan jellegű vélekedések, amelyek ez alapján kizárnák az ilyen dolgokról való gondolkodás lehetőségét (pl. a metafizikai állítások érvénytelenségének vélelmezése, hisz a metafizika csak engedés a nyelv csábításának, Id. L. Wittgenstein álláspontját18), nem jogosak. Hiszen az életben a legtökéletesebb természettudományos vizsgálódások után is fognak maradni meg nem válaszolt, fel nem dolgozott kérdések, amelyek az embernek „privát módon önmagának mégis valósak”. „Életünkfontos, és az életünk nem (csupa) tudomány”,19 — Mindez visszafelé is igaz. A vallás, illetve a metafizika alapján nem számon kérhető egy naturalista/természettudományos paradigmában született szakmai eredmény. „A naturalizmus nem metafizikai jellegű (■■■), ahogy a végső vagy transzcendens entitásokba vetett (vagy elvetett) hit az. A naturalizmus gyakorlati szemlélet a tudomány számára, ennél nem több és nem kevesebb. Nem felel meg azoknak a céloknak, amelyeket nem tűz maga elé”.20 11 GÁNÓCZY S., Milyen értelemben lehet tudomány a keresztény teológia?, in Magyar Tudomány 173 (2012/10), 1256- 1267. 12 Kampis Gy., Mi a tudomány? És mi nem az?, in Magyar Tudomány 173 (2012/10), 1268-1269. 13 Uo. 1268. 14 Uo. 15 Ld. uo. 16 Uo. 17 Ld. uo. 18 Ld. Brtndel M., Fides et ratio, 1253. 19 Kampis Gy., Mi a tudomány? És mi nem az?, 1269. 20 Uo. TEOLÓGIA 2012/3-4 243
