Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Török Csaba: Az értelem igénye - Miért van szüksége a teológiának a filozófiára?
TÖRÖK CSABA Az értelem igénye Miért van szüksége a teológiának a filozófiára? A katolikus egyház október 11-ével, a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulójával megkezdte a Hit évét, amely alkalmat ad arra, hogy a hitről elmélyültebb reflexiót folytassunk, különösképpen kortárs nyugati világunk összefüggésrendszerében. Hiszen a Hit·évének megnyitására az új evangelizációval foglalkozó püspöki szinódus idején került sor, jeleként annak, hogy a hit éppen az első evangelizáció vallásosságban megfogyatkozott nemzetei körében szembesül számos kihívással, s igényh az evangélium megújított hirdetése általi megerősítést. Az esztendő meghirdetésére kiadott Porta fidei kezdetű motu propnóban a következőket olvassuk: „Az emberi értelembe ugyanis bele van írva az igény »arra, ami érték, és ami megmarad örökre«. Ez az igény — mely kitörölhetetlenül bele van írva az emberi szívbe — állandó késztetés, hogy megtalálja Azt, akit nem keresnénk, ha O maga nem indult volna el, hogy találkozzon velünk. A hit éppen erre a találkozásra hív, nyit meg teljesen bennünket”j Mindazonáltal azt tapasztaljuk, hogy számos külső nehézséggel találkozunk, s mintha az ember nem megnyílna, hanem bezárulna az örök Titok előtt. Külön tanulmányt igényelne a látszólag hívőket is sújtó gyakorlati ateizmus témája, a moralitás darabjaira hullása, vagy éppenséggel az új evangelizáció lelkipászton szempontjai. Jelen írásunkban ezekkel a kérdésekkel nem kívánunk foglalkozni. Azt vizsgáljuk meg, hogy a nyugati világban tapasztalható pösztulatórikus ateizmus, s annak tudományos nyelven kifejtett álláspontja1 2 miként mutat rá arra, hogy a teológiának szüksége van a filozófiára. 1. EGY VITA TANULSÁGAI Talán megengedhető, hogy az akuttá vált általános problémát a hit és hitetlenség, teológia és a többi tudományok viszonyában egy konkrét esettel, a Magyar Tudomány folyóirat hasábjain lefolyt vitával illusztráljuk. 2012 márciusában Brendel Mátyás - ismertetve S. Hawking és L. Mlodinow kötetét3 - meghirdette Isten és vallás elméleti kiiktatásának (szerinte) immár megkérdőjelezhetetlen igazságát.4 Az érvrendszer tulajdonképpen klasz1 XVI. Benedek pápa, Porta fidei, Szent István Társulat, Budapest 2012, nr. 10. 2 A témáról ld. Török Cs., Mintha nem is lenne Isten? Eszmélkedés hitről és hitetlenségről, in Keresztény-Zsidó Teológiai Évkönyv 2011 (szerk. Szécsi J.), Keresztény—Zsidó Társaság, Budapest 2011, 287—302. 3 Hawking, S.-Mlodinow, L., A nagy terv. Új válaszok az élet nagy kérdéseire, Akkord, Budapest 2011. 4 Brendel M., A Nagy Trónfosztás, in Magyar Tudomány 173 (2012/3), 349-353. TEOLÓGIA 2012/3-4 · XLVl (2012) 241-251 241
