Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A graduális promóció, mint az egyházi hivatal betöltésének sajátos formája
A graduális promóció, mint az egyházi hivatal betöltésének sajátos formája SZUROMI SZABOLCS ANZELM kérheti a magasabb stallumba történő beiktatását. Ez nyilván újabb megüresedést eredményez a káptalanon belül, mindaddig, míg a hierarchia legalacsonyabb fokáról is eggyel feljebb lép az azt birtokló. Ebben a szélsőséges esetben viszont a tényleges választás tehát, már pusztán a legalacsonyabb fokozat betöltésére terjedhet ki, melyre megválaszthatóak voltak akár a nem rezideáló, ill. a szám feletti (supranumerarii), javadalommal nem rendelkező kanonokok is. XIII. Leó pápa 1894. évi rendelkezéséből viszont az egyértelmű, hogy a más egyházmegyébe, ill. részegyházba inkardinált személy, aki már elnyerte az in- kardináció szerint illetékestől eltérő egyházi hatóságtól a címzetes kanonoki státuszt, az nem választható meg tényleges kanonoki stallum betöltésére. A székesegyházi káptalanokon belül kikristályosodó normák tekintetében — különös tekintettel a káptalan és a megyéspüspök viszonyára vonatkoztatva — a legjelentősebb alap kánonokat a Liber Extra ban találjuk (vö. X 1.2.6,8; X 3.4.15).32 A Trienti Zsinatot megelőzően, az egyes székesegyházi káptalanoknak adott újabb és újabb privilégiumok, a megyéspüspököktől kapott állandó felhatalmazások, valamint mindezek tág értelmezése és az így kialakuló nagyon széles jogkör, a káptalanok működésének olyan átláthatatlanságát eredményezte, amely az egyes egyházi hatóságok illetékességi korlátainak tiszteletben tartása terén számos visszaélésre adott lehetőséget, ezáltal pedig komolyan veszélyeztette az egyház egységes működését és az adott részegyház kormányzatát.32 33 Ezek szem előtt tartásával születtek meg azok a szigorú — egyetemes — rendelkezések, amelyeket a Trienti Zsinat fentebb már említett XXIV. és XXV. szessziójának szövegében olvasunk, melyekhez kiegészítésül még hozzátehetjük a VI. és XXII. szesszió intézkedéseinek egyes mondatait is.34 A szigorító előírások természetesen kitértek a káptalani méltóságok, stallu- mok és egyéb javadalmak elnyerésére vonatkozó rend nem kívánatos egyenetlenségeire és a különbségek túlzottan nagy számára. Éppen ezért a Trienti Zsinat kifejezetten elrendelte a káptalani szabályzatok átdolgozását és a simóniával történő hivatalbetöltések azonnali megszüntetését.35 Hasonló határozottsággal lépett fel a káptalan liturgikus kötelezettségei maradéktalan teljesítésének előírása terén is.36 De ide tartozik a káptalan tagjainak a szent rend megkívánt fokozatával történő rendelkezése és az egyház tanításának és fegyelmének kellő ismeretére vonatkozó kötelezettség is.37 A XXV. szesszió pontosan rögzítette a székesegyházi káptalanok egyetemes kötelességeit és jogait, melyek kapcsán egyfelől hatályban hagyta a korábbi privilégiumokból, alapító okiratok tartalmából, jogszokásból, és konkordátumokból eredő - kifejezetten vissza nem vont - egyedi káptalani jogosítványokat, másfelől - a fentiek hiányában - azonban a továbbiakra nézve a káptalanok működését - az exempt káptalanok kivételével - helyreállítva az ősi egyházfegyelmet, a püspök közvetlen felügyelete alá rendelte, ezáltal a későbbiekben összeállítandó káptalani szabályzatok, részegyházbeli privilégiumok és jogszokások érvényes létrejöttét a megyéspüspök jóváhagyásához kötötte.38 A reform, amint jól látható, erőteljesen érintette a káp32 A kérdéshez részletesen a régi irodalomból vö. KuRTSCHEiD, B., Historia iuris canonici. Historia iuris institutiorum ab ecclesiae fundatione usque ad Gratianum (ad usum scholarium), Romae 1951. 275—276. 33 SZUROMI Sz. A., Szempontok a Katolikus Egyház jogrendjének működéséhez, 108. 34 Cone. Tridentinum, Sessio VI (13 ián. 1547), Decretum de residentia episcoporum et aliorum inferiorum, Capp. 1, 4: COD 681, 683; Cone. Tridentinum, Sessio XXII (17 sept. 1562), Decretum de observandi et vitandis in celebratione missarum — Decretum de reformatione, Can. 4: COD 739. Vö. pl. Udvardy, I., Egyházi jogtan, I. Veszprém 1846, 170-177. SZUROMI, Sz. A., II diritto e i doveri propri del Capitolo dei canonici, 117. 35 Cone. Tridentinum, Sessio XXIV (11 nov. 1563), De reformatione, Can. 14: COD 768. 36 Cone. Tridentinum, Sessio XXIV (11 nov.ü563), De reformatione, Can. 15: COD 769. 37 Cone. Tridentinum, Sessio XXIV (11 nov. 1563), De reformatione, Can. 12. COD 766—767. 38 Cone. Tridentinum, Sessio XXV (3-4 dec. 1563), Decretum de reformatione generali, Cap. 6: COD 787-788. TEOLÓGIA 2012/3-4 237
