Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A graduális promóció, mint az egyházi hivatal betöltésének sajátos formája
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A graduális promóció, mint az egyházi hivatal betöltésének sajátos formája kezéseit is. Az egyetemes zsinatok ilyen fokú érdeklődését ezen intézmény iránt a számos privilégium nyomán kialakult széleskörű kompetenciákon túl, minden bizonnyal a püspöki szék betöltésében, a széküresedéskor gyakorolt meghatározó jogkör motiválta, amely a gregoriánus reformtól kiemelkedően megerősítette a székesegyházi káptalanok helyzetét az egyházmegye irányításában. III. A CORPUS IURIS CANONICI ÉS A KÁPTALANOKRA VONATKOZÓ EGYETEMES ELŐÍRÁSOK SZIGORÍTÁSA A káptalani stallumok betöltése számos formában történhetett, amely alapvetően függött a káptalant létrehozó hatóságtól és az alapító okirat tartalmától; az adott országon és egyházmegyén belül uralkodó szokásoktól (esetleges konkordátumoktól); a megyéspüspök és a káptalan intézményes — azaz szabályzatban rögzített kapcsolatától —; valamint a káptalan szabályzatában rögzített betöltési formájától. Míg a társas káptalanokban — kivéve ha a jogban rögzített idő eredménytelen eltelte (pl. húsz nap) nyomán a megüresedett hivatal nem került rendkívüli betöltésre - a prelátus által levezetett választás útján történt az egyes káptalani hivatalok betöltése; addig a különböző székesegyházi káptalani testületekben beállt üresedést követően megtaláljuk mind az egyszerű kinevezést; az úgynevezett turnus alkalmazását; a birtokadományozást; a káptalan által lefolytatott választást; a kegyúri jog alapján történő, azaz világi hatalommal eljáró személy általi — különböző formai és eljárási kritériumokat követő - kinevezést; valamint az Apostoli Szentszéknek - ebben az esetben a római pápának - fenntartott kinevezési jog gyakorlását.27 Ezt kiegészíthetjük még a Liber Extra Bernardus Parmensis által összeállított Glossa Ordinariajának az X 1.6.31-hez28 kapcsolt, Paul Hinschius által részletesen elemzett szövegében foglalt ius simultaneae collationis lehetőségével, melyet a konkrét székesegyházi káptalan szabályzatának, ill. privilégiumának függvényében, akár a püspök, akár maga a káptalan gyakorolhatott.29 De ugyancsak a lehetséges betöltési formák között szükséges megemlítenünk az optiót és a gradualis promotiót is.30 A fenti példák általános — kortárs — jogi tartalmának megértéséhez elengedhetetlen a Corpus iuris canonici számos helyének a tanulmányozása (vö. X 1.6.1; X 1.6.31; X 3.5.11; X 3.8.15; VI 1.4.4; VI 1.6.18). Mindebből kiemelkedik a Liber Sextus VI 1.4.4 kánonja, amely elsődlegesen a megfelelő jogi keretek fennállása esetén lehetséges optálás intézményét részletezi, azonban egyes utalásai kifejezetten a gradualis promotio eljárási formájára utalnak.31 Az optio benyújtására a megüresedett stallum — a kanonoki testületen belüli megüresedett hivatal — teremtette meg a jogalapot. VIII. Bonifác (1296—1303) levelében az Egyház régóta létező - „antiquus” - jogszokására utal, amely feljogosítja a legidősebb káptalani tagot, hogy a szabaddá vált helyre átlépési szándékát bejelentse, egyszerű választás elrendelése nélkül. Sőt, a szövegből és a Iohannes Andreae által elkészített Glossa Ordinaria alapján (1303 előtt), az is egyértelmű, hogy ilyen, a káptalani testületen belüli szervezett átcsoportosulást biztosíthat az a pápai kegyet tartalmazó leirat (privilegium), amellyel a káptalanon belüli méltóság, javadalom, vagy egyszerű életkor szerint felállított hierarchia alapján, a megüresedett helyre, a sorrendben közvetlenül azután helyet foglaló 27 Hinschius, P., System des katholischen Kirchenrechts mit besonderer Rücksicht auf Detschland, II. Berlin 1878. 613—614. 28 Friedberg II. 76-77 29 Hinschius, P., System des katholischen Kirchenrechts mit besonderer Rücksicht auf Detschland, II. 614. 30 Hinschius, P., System des katholischen Kirchenrechts mit besonderer Rücksicht auf Detschland, II. 615. 31 Friedberg II. 944-945. 236
