Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Szennay András: Heinrich Fries Magyarországon - 100 éve született az ökumené munkása
SZENNAY ANDRAS Heinrich Fries Magyarországon -100 éve született az ökumené munkása elérni a Knsztus-akarta teljes egységet, ezért a Szent Zsinat is buzdítja a katolikus híveket, hogy ismeijék löl az idők jeleit és szorgalmasan vegyék ki részüket az ökumenikus munkából. .. a Szent Zsinat örömmel tapasztalja, hogy napról napra több katolikus veszi ki részét az ökumenikus mozgalomból; ezt a mozgalmat azzal ajánlja minden püspöknek, hogy jó elgondolásokkal mozdítsák elő, és nagy bölcsességgel ők maguk irányítsák.”15 A kereszténység megosztottságáról szó szerint azt mondja a zsinat, hogy az egészen nyilvánvalóan ellene mond Krisztus akaratának, botránkoztatja a világot, és károsítja a szent ügyet, az evangélium hirdetését. Majd hozzáfűzi: A történelem Ura napjainkban árasztani kezdte a megosztott kereszténységre a komoly megbánás és az egység utáni vágyakozás kegyelmét.16 E néhány idézet már röviden utal rá, hogy a II. Vatikánum után Európa-szerte, sőt világszerte egyre komolyabban kezdtek foglalkozni a szakteológusok az ökumené problémáival, feladataival. (Magyarországon minderre csak lassan kezdett beérni a helyzet.) Az egyház Isten vándorló népének tartja magát. Ezzel a gondolattal egybekapcsolódik a közösség szakadatlan megújulása éppúgy, mint az egyház ideiglenességének és múlandóságának tudata, nem kevésbé a kudarc és a bűn megvallása. „Tisztán látom - mondta egy előadásában Fries - a pápa és a püspökök gondját, mellyel a hitközösség egysége és az eucharisztia — mint az egyház életének közép- és fénypontja méltósága — iránt viseltetnek. De megkérdezem: nem lehetne-e már most, nem általánosan és differenciálatlanul vagy kapkodva... — bizonyos helyzetekben és alkalmakkor a hit és szeretet közösségének ama feltételeit kialakítani, amelyek a Krisztus köré gyűlő... asztalközösségnek előfeltételei lehetnének. ... A II. Vatikánum és hatástörténete által az elmúlt 20 évben az ökumenizmus terén többet értünk el, mint korábban, az évszázadok alatt. Kari Lehman püspök az utóbbi években megtett utat az emberiség történelmében végbement olyan csodának nevezte, amely csak ntkán ismétlődik meg. Ez okot ad az örömre és hálára... A még el nem ért eredmények okozta fájdalomnál legyen nagyobb a már megtermett gyümölcsök láttán érzett öröm. A termés valószínűleg gazdagabb annál, mint amit a zsinat kezdetén vagy végén reméltünk volna. Az ökumené húsz évvel a II. Vatikánum után sem jutott nyugvópontra. A zsinat ökumenikus kijelentései és eseményei bizonyosan hosszú ideig tartó összegyházi recepciót igényelnek, elsősorban 15 „ Unitatis redintengratio ” — Határozat az ökumenizmusról, I. fejezet: Az ökumenizmus katolikus elveiről, 4. bekezdés — in: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai (szerk. Diós I.), Szent István Társulat, Budapest 2000, 255., 257. (Szent István Kézikönyvek 2.) 16 „A keresztények közötti egység helyreállításának előmozdítása a II. Vatikáni Egyetemes Szent Zsinat egyik fő célja. Az Úr Krisztus ugyanis egy és egyetlen Egyházat alapított, mégis több keresztény közösség mutatkozik úgy az emberek előtt, mint Jézus Krisztus igazi öröksége; valamennyien az Úr tanítványának vallják ugyan magukat, de különbözőképpen vélekednek, és külön utakon járnak, mintha maga Krisztus oszlott volna meg. Ez a megosztottság kétségkívül ellentmond Krisztus akaratának, botránkoztatja a világot és károsítja a legszentebb ügyet, az evangélium hirdetését minden ember számára. A századok Ura azonban, aki irántunk, bűnösök iránti kegyelmének tervét bölcsen és türelmesen valósítja meg, napjainkban az egymástól különvált keresztényekre bőségesebben kezdte árasztani a megbánás lelkét és az egység vágyát. E kegyelem szerte a világon sok embert megmozgatott és a Szentlélek kegyelmének ihletésére még különvált testvéreink között is napról napra szélesebb körben mozgalom kezdődött a keresztények egységének helyreállításáért. Ebben az egységmozgalomban, más szóval ökumenikus mozgalomban azok vesznek részt, akik a Szentháromság Istent hívják segítségül és Jézust vallják Úrnak és Megváltónak, s nemcsak egyénenként, hanem azokban a közösségekben, melyekben meghallották az evangéliumot, s melyet mindegyikük a maga és Isten Egyházának nevez. „ Unitatis redintengratio” — Határozat az ökumenizmusról. Bevezetés, in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai (szerk. Diós I.), Szent István Társulat, Budapest 2000, 251. (Szent István Kézikönyvek 2) 230