Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Perendy László: Imago Dei - Nüsszai Szent Gergely az ember teremtéséről és természetéről
PERENDY LÁSZLÓ Imago Del - Nüsszai Szent Gergely az ember teremtéséről és természetéről Isten az embert, Gergely szerint ellene mond a „képére és hasonlatosságára” kifejezésnek. A második teremtés tehát nem a bukás következménye, hanem azért döntött így Isten, mert előre látta az ember bukását. Gergely úgy tartja, hogy az emberiség a végső állapotban egy bizonyos, meghatározott számú embert foglal majd magába. Ha nem következett volna be az ember bukása, akkor ezt az előre meghatározott számot úgy érte volna el az emberiség, hogy az angyalokhoz hasonló módon gyarapodott volna létszáma. Isten azonban - előre tudva, hogy az ember el fog bukni, és ezért elveszíti angyali létmódját - úgy döntött, hogy a második teremtés során férfinak és nőnek teremti az embert. Bűnös j állapotában ugyanis az emberiség nem tudta volna elérni az előre megszabott teljes létszá— i mát, Isten gondviselése azonban ily módon biztosította gyarapodását, amely szükséges ennek a meghatározott teljességnek, plérómának eléréséhez.* 9 A második teremtés — amely nem időbeli értelemben, hanem logikailag követi az elsőt - Gergely szerint a szaporodás módja miatt az állatvilággal hozta rokonságba az embert. Az irracionális állati természettel ugyanakkor más módon is rokonságba kerül az ember, mégpedig szenvedélyei, vágyai révén, hiszen véleménye szerint ezek szintén nem tartozhatnak a „képére és hasonlatosságára” kifejezéssel jelzett isteni természethez. A nemek megléte és az emberben meglevő vágyak miatt csakis az első teremtéssel létrejött állapot tekinthető az emberiség tökéletes10 11 állapotának. Ugyanakkor fontos felfigyelnünk a következőre: Gergely tagadja, hogy az első teremtés eredménye valamilyen testetlen emben létező lenne. Vallja továbbá a testben való feltámadást11 is, tehát azt kell feltételeznünk, hogy véleménye szerint a testben való lét önmagában még nem homályosítaná el az ember istenképiségét.12 Milyen értelemben tekinthető Isten képének az ember Nüsszai Szent Gergely szerint? A kérdésre adható választ elsősorban Roger Leys műve alapján összegzem.13 Az első tét (col. 2346-8). Jelenleg is gyakran idézett művek a platonizmus és Gergely teológiájának összefüggéseiről: Cherniss, H. F., The Platonism of Gregory of Nyssa, University of California Publications in Classical Philology, xi: 1930-3 (szerk. Allen, J. T.-Nutting, H. C.-Smith, H. R. W.), Berkeley, California, 1934, 1-92; IvAnka, E. V., Plato Christianus. Übernahme und Umgestaltung des Platonismus durch die Väter, Einsiedeln 1964 (Gergellyel terjedelmes fejezet foglalkozik: 149-85). 9 A végidőbeli apokatasztaszisz problematikájáról lásd: DaniÉLOU, J., L’apocatastase chez Saint Grégoire de Nysse, in Recherches de Science Religieuse 30/3 (1940), 328-47; Sachs, H. R., Apocatastasis in Patristic Theology, in Theological Studies 54 (1993), 617-40. 10 A tökéletességről, illetve az Istenben meglevő tökéletességekből való részesedésről lásd: Balás, D. L., METOT- ΣΙΑ ΘΕΟΥ. Man’s participation in God’s perfections according to Saint Gregory of Nyssa (Studia Anselmiana, 55), Roma 1966. Balás szerint a részesedés platóni eszményét Gergely még Origenésznél is kiterjedtebben alkalmazta, : ugyanakkor az Origenésznél fellelhető, szubordinacionizmusra hajló tendenciákat Atanáz és Vazul nyomán korrigálta. A részesedésről szóló tanításának hatása szinte felmérhetetlen, és a pontos összefüggések feltérképezése még várat magára. Egyértelmű, hogy jelentős hatást gyakorolt Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitészre, Maximus Confessorra, Szent Ambrusra, Jeromosra és Ágostonra, a középkori szerzők közül pedig Scotus Eriugenára; lásd B alás, D. L., i. m. 165—7. Gergelyt tekinthetjük az első gondolkodónak, aki - a hellén filozófiai hagyománytól elütő módon — a végtelenséget Istenre vonatkoztató pozitív jellegzetességnek tekinti; lásd: Mühlenberg, E., Die Unendlichkeit Gottes bei Gregor von Nyssa. Gregors Kritik am Gottesbegriff der klassischen Metaphysik (Forschungen zur Kirchen- und Dogmengeschichte, 16), Göttingen 1966. 11 A test feltámadásával kapcsolatban lásd: Dennis, T. J., Gregory and the Resurrection of the Body, in The Easter Sermons of Gregory of Nyssa (szerk. Spira, A-Klock, C.), Cambridge, Mass., 1981, 55-80. 12 Ludlow, M., Universal Salvation. Eschatology in the thought of Gregory of Nyssa and Karl Rahner (Oxford Theological Monographs), Oxford 2000, 46—7. Gergelynek az emberi természetről vallott nézeteivel kapcsolatban lásd még: Zachhuber, J., Human Nature in Gregory of Nyssa. Philosophical background and theological significance (Supplements to Vigiliae Christianae, 46), Leiden 2000. 13 Leys, R., L’image de Dieu chez Saint Grégoire de Nysse. Esquisse d’une doctrine (Museum Lessianum, Section théo- logique, 49), Bruxelles-Paris 1951. LÓGIA 2012/3-4 199
