Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 3-4. szám - Perendy László: Imago Dei - Nüsszai Szent Gergely az ember teremtéséről és természetéről

PERENDY LÁSZLÓ Imago Del - Nüsszai Szent Gergely az ember teremtéséről és természetéről Isten az embert, Gergely szerint ellene mond a „képére és hasonlatosságára” kifejezésnek. A második teremtés tehát nem a bukás következménye, hanem azért döntött így Isten, mert előre látta az ember bukását. Gergely úgy tartja, hogy az emberiség a végső állapot­ban egy bizonyos, meghatározott számú embert foglal majd magába. Ha nem követke­zett volna be az ember bukása, akkor ezt az előre meghatározott számot úgy érte volna el az emberiség, hogy az angyalokhoz hasonló módon gyarapodott volna létszáma. Isten azonban - előre tudva, hogy az ember el fog bukni, és ezért elveszíti angyali létmódját - úgy döntött, hogy a második teremtés során férfinak és nőnek teremti az embert. Bűnös j állapotában ugyanis az emberiség nem tudta volna elérni az előre megszabott teljes létszá— i mát, Isten gondviselése azonban ily módon biztosította gyarapodását, amely szükséges ennek a meghatározott teljességnek, plérómának eléréséhez.* 9 A második teremtés — amely nem időbeli értelemben, hanem logikailag követi az elsőt - Gergely szerint a szaporodás módja miatt az állatvilággal hozta rokonságba az em­bert. Az irracionális állati természettel ugyanakkor más módon is rokonságba kerül az ember, mégpedig szenvedélyei, vágyai révén, hiszen véleménye szerint ezek szintén nem tartozhatnak a „képére és hasonlatosságára” kifejezéssel jelzett isteni természethez. A ne­mek megléte és az emberben meglevő vágyak miatt csakis az első teremtéssel létrejött ál­lapot tekinthető az emberiség tökéletes10 11 állapotának. Ugyanakkor fontos felfigyelnünk a következőre: Gergely tagadja, hogy az első teremtés eredménye valamilyen testetlen emben létező lenne. Vallja továbbá a testben való feltámadást11 is, tehát azt kell feltételez­nünk, hogy véleménye szerint a testben való lét önmagában még nem homályosítaná el az ember istenképiségét.12 Milyen értelemben tekinthető Isten képének az ember Nüsszai Szent Gergely sze­rint? A kérdésre adható választ elsősorban Roger Leys műve alapján összegzem.13 Az első tét (col. 2346-8). Jelenleg is gyakran idézett művek a platonizmus és Gergely teológiájának összefüggéseiről: Cherniss, H. F., The Platonism of Gregory of Nyssa, University of California Publications in Classical Philology, xi: 1930-3 (szerk. Allen, J. T.-Nutting, H. C.-Smith, H. R. W.), Berkeley, California, 1934, 1-92; IvAnka, E. V., Plato Christianus. Übernahme und Umgestaltung des Platonismus durch die Väter, Einsiedeln 1964 (Gergellyel terjedel­mes fejezet foglalkozik: 149-85). 9 A végidőbeli apokatasztaszisz problematikájáról lásd: DaniÉLOU, J., L’apocatastase chez Saint Grégoire de Nysse, in Recherches de Science Religieuse 30/3 (1940), 328-47; Sachs, H. R., Apocatastasis in Patristic Theology, in Theological Studies 54 (1993), 617-40. 10 A tökéletességről, illetve az Istenben meglevő tökéletességekből való részesedésről lásd: Balás, D. L., METOT- ΣΙΑ ΘΕΟΥ. Man’s participation in God’s perfections according to Saint Gregory of Nyssa (Studia Anselmiana, 55), Ro­ma 1966. Balás szerint a részesedés platóni eszményét Gergely még Origenésznél is kiterjedtebben alkalmazta, : ugyanakkor az Origenésznél fellelhető, szubordinacionizmusra hajló tendenciákat Atanáz és Vazul nyomán kor­rigálta. A részesedésről szóló tanításának hatása szinte felmérhetetlen, és a pontos összefüggések feltérképezése még várat magára. Egyértelmű, hogy jelentős hatást gyakorolt Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitészre, Maximus Confessorra, Szent Ambrusra, Jeromosra és Ágostonra, a középkori szerzők közül pedig Scotus Eriugenára; lásd B alás, D. L., i. m. 165—7. Gergelyt tekinthetjük az első gondolkodónak, aki - a hellén filozófiai hagyománytól elütő módon — a végtelenséget Istenre vonatkoztató pozitív jellegzetességnek tekinti; lásd: Mühlenberg, E., Die Unendlichkeit Gottes bei Gregor von Nyssa. Gregors Kritik am Gottesbegriff der klassischen Metaphysik (Forschungen zur Kirchen- und Dogmengeschichte, 16), Göttingen 1966. 11 A test feltámadásával kapcsolatban lásd: Dennis, T. J., Gregory and the Resurrection of the Body, in The Easter Ser­mons of Gregory of Nyssa (szerk. Spira, A-Klock, C.), Cambridge, Mass., 1981, 55-80. 12 Ludlow, M., Universal Salvation. Eschatology in the thought of Gregory of Nyssa and Karl Rahner (Oxford Theologi­cal Monographs), Oxford 2000, 46—7. Gergelynek az emberi természetről vallott nézeteivel kapcsolatban lásd még: Zachhuber, J., Human Nature in Gregory of Nyssa. Philosophical background and theological significance (Supp­lements to Vigiliae Christianae, 46), Leiden 2000. 13 Leys, R., L’image de Dieu chez Saint Grégoire de Nysse. Esquisse d’une doctrine (Museum Lessianum, Section théo- logique, 49), Bruxelles-Paris 1951. LÓGIA 2012/3-4 199

Next

/
Thumbnails
Contents