Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Perendy László: Imago Dei - Nüsszai Szent Gergely az ember teremtéséről és természetéről
PERENDY LÁSZLÓ Imago Dei Nüsszai Szent Gergely az ember teremtéséről és természetéről I A Tér 1,26-27 exegézise nemcsak szentháromságtani, hanem antropológiai1 szempontból is jelentős volt az egyházatyák korában. A Septuaginta szövege a következő: και εΐπεν ό θεός Ποιήσωμεν άνθρωπον κατ’ εικόνα ήμετέραν και καθ’ όμοίωσιν, και άρχέτωσαν των ιχθύων τής θαλάσσης και των πετεινών τού ούρανού και των κτηνών πάσης τής γής και πάντων έρπετών τών έρπόντων έπί τής γής. και έποίησεν ό θεός τον άνθρωπον, κατ’ εικόνα θεού έποίησεν αύτόν, άρσεν και θήλυ έποίησεν αύτούς.2 Az ember teremtéséről című művében3 a Ter 1,26—27 alapján Nüsszai Gergely4 az emberrel kapcsolatban két teremtésről5 beszél: ...kutatásunk irányuljon a tárgyra: az isteni természet boldog, az emberi természet pedig nyomorúságos; hogyan mondja őket mégis hasonlónak a Szentírás? Gondosan meg kell vizsgálni tehát a kifejezéseket. Azt találjuk ugyanis, hogy más az, ami • • ' Többen Nüsszai Gergelyt tartják a keresztény antropológia megteremtőjének, elsősorban De opificio hominis című műve miatt; lásd például: Telfer, W., The Birth of Christian Anthropology, in Journal of Theological Studies n. s. 13 (1962), 347-54. 2 Septuaginta (szerk. Rahlfs, A.), Stuttgart 1979, Vol. I, 2. A Ter 1,26—27. héber szövegének exegézisével kapcsolatban lásd: Rózsa H., A Genesis könyve I., A bibliai őstörténet (Gén 1—11), Budapest 20112, 101-7. ■ 3 Nüsszai Gergely műveinek kronológiájáról lásd: DaniélOU, J., La Chronologie des oeuvres de Grégoire de Nysse, in Studia Patristica 7 (szerk. Cross, F. L.), Berlin 1966, 159-69. 4 Nüsszai Gergely munkássága, filozófiai és misztikus jellegű írásai számos XX. századi jeles teológus érdeklődését keltették fel. A nevezetes művek közül megemlíthetjük: Balthasar, H. v., Présence et pensée. Essai sur la philosophic religieuse de Grégoire de Nysse, Paris 1942; Daniélou, J., L’étre et le temps chez Grégoire de Nysse, Leiden 1970. A közelmúlt patrológiai irodalmából kiemelhetjük: Meredith, A., The Cappadocians (Outstanding Christian Thinkers Series), London 1995; UŐ, Gregory of Nyssa (The Early Church Fathers), London-New York 1999. Az utóbbi monográfia különböző teológiai, filozófiai és lelkiségi témákhoz kapcsolódó műveiből vett szövegeket elemez. 5 Philón is különbséget tesz az ideális ember és az élet leheletében részesülő ember között. A Tér 2,7-et értelmezve a De opificio mundi 134-ben ezt írja Mózesről: „a legnyilvánvalóbban azt állítja, hogy óriási különbség van a most megformált és a korábban Isten képére teremtett ember között. A megformált ember ugyanis érzéki, hisz azonnal részesült a minőségből, testből és lélekből áll, férfi vagy nő, halandó természet. Az viszont, amelyik Isten képére lett, egy idea, nem vagy pecsét, szellemi, testetlen, sem nem hím, sem nem nő, pusztulhatatlan természetű.” Lásd Philón: Mózes a világ teremtéséről (ford. Somos R.), in Középső platonizmus. Szöveggyűjtemény (Historia philosophiae) (szerk. uő), Budapest 2005, 292-337, 326. iOLÓGIA 2012/3-4 * XLV! (2012),197-204 197
