Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században
BENYIK GYÖRGY Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században a Bostoni Egyetemen az egyetemisták között lelkésznek tanulók száma 1761 előtt 50% fölött volt, de ez a szám fokozatosan csökkent.9 A Harvard Egyetemen 1642-1650 között a klasszikus nyelvek közül csak görögöt tanítottak, 1723-ban viszont már arám, szír és héber is szerepelt az oktatott nyelvek között. 5. AZ EGYHÁZAK NÖVEKEDÉSE ÉS HATÁSA AZ EGYETEMEKRE Az 1763-ban kitört függetlenségi háború 1775-ben lépett a fegyveres szakaszába, és 1783-ban a párizsi békekötéssel zárult, amelyben Nagy-Britannia elismerte az Amerikai Egyesült Államok szuverenitását. Ezt követően az Egyesült Államok létrejötte jelentős változásokat eredményezett az egyetemi rendszerben is. A korábbi egyházi túlsúllyal szemben a felügyelőbizottságokba egyre több civil került, az egyetemek önálló egyesületként kezdtek létezni, ami lazította a felekezeti ellenőrzést és elősegítette a független tudományos munkát. Bár a függetlenségi háborút vallási bizonytalanság követte, de a vallási befolyás áthatotta az egész amerikai társadalmat. 6. A FELEKEZETI VALLÁSI STATISZTIKA VÁLTOZÁSA Az 1750-es évektől növekedett a kongregationalisták10 11 befolyása, és az anglikán egyház kálvinista irányzata is egyre erősödött az államokban és az egyetemi életben is. 1771-ben a weslyanusok,11 vagy más néven a metodista egyház erősödött meg: 1776-ban még csak 695 közösség volt, 1844-ben már 4479, majd ez a szám 8730-ra emelkedett, 1861-re pedig 20 000 metodista templomot tartottak számon az Államokban. Hasonló növekedésről számolhatunk be a baptista12 egyházban, amely a metodisták riválisának számított és maradt az 1840-es évekre, amikor is 11 000 fölé emelkedett az imaházaik száma. A pres- biteriánus és az anglikán egyház (Church of England) inkább a gazdagabb társadalmi rétegben keresett magának támogatókat. A fenti egyházak 1810 után sorra szervezték kül- missziójukat, elsősorban az angol nyelvterületre, de kisebb mértékben volt holland, spanyol és francia gyarmatokra is. Ezt a szerepet vállalta fel az Amerikai Bibliatársulat is (American Bible Society) 1916-tól, amely 1824-től szervezte a vasárnapi iskolákat az USA-ban, amelyek jórészt alapszintű Biblia oktatására szakosodtak. Az amerikai és brit bibliatársulat évtizedeken keresztül nyomta a Károli-bibliát, és küldte ingyen Magyar- országra. Ennek a szövegnek az elteljedésében ez az akció kulcsszerepet játszott. 9 1761-ben az egyetemisták 37, 1801-ben 22, 1861-ben 11, 1900-ban már csak 6,5%-a készült lelkészt pályára. 10 Országonként másként nevezik őket. Ld. részletesen: http://en.wikipedia.org/wiki/Congregational_church. Idetartoznak az USA-ban a puritánok és az ortodox kálvinisták is. 11 Az alapító John Wesley (1703-1791) eredetileg anglikán lelkész és igehirdető volt Angliában, aki a Bnt-szigete- ket bejárva életében kb. 400 ezer kilométert tett meg lóháton és 40-45 ezer igehirdetést mondott el, így kapta az „Isten lovasa” melléknevet. Egyik legismertebb mondása jól kifejezi missziós gondolkodását: „Parókiám az egész világ!” Magyarországon elteijedten használt neve a magyarított Wesley János. Egyházát metodistának nevezik. 12 A baptista egyház alapítója John Smyth (1570-1612) eredetileg anglikán pap volt, aki Amszterdamban alapította egyházát, és akit mint szeparatistát üldöztek. A legfontosabb szentségnek a keresztséget tartotta. 18
