Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században
BENYIK GYÖRGY Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században 1. A PROBLÉMA BEVEZETÉSE A magyar olvasó számára talán különös a felekezeti kiemelés sorrendje, hiszen a katolikus és ortodox egyházak értelemszerűen hamarabb kezdték magyarázni a Bibliát, mint a jóval később alakult protestáns egyházak. Igaz, az utóbbiak életében sok esetben a hit ún. dogmatikus megközelítésének ellensúlyozása volt a Biblia tekintélyének növelése, és ezzel párhuzamosan megnövekedett a Biblia magyarázatának jelentősége. A téma azért is érdekesnek ígérkezik, mert a bibliatudomány XX. századi fejlődésének magyar irodalma igen szegényes. Ha írtak is róla, az érdeklődés inkább Európa-centrikus, a katolikus egyházban pedig sokkal jobban szeretnek foglalkozni a patrisztikus hagyományokból kinövő biblia- értelmezéssel. A protestáns irodalom visszatérő állítása, hogy a reformáció biblikus vitái közben a katolikus egyház pápai és zsinati rendelkezésekkel korlátozta a katolikus magyarázók kutatási szabadságát. Kétségtelen, hogy a reformáció teológiai vitáiban a bibliaértel- mezés nagyobb hangsúlyt kapott, mint a filozófiai és teológiai érvelés. A német eredetű történetkritikai és valláskritikai iskola képviselői pedig a hívő és transzcendens szempontok kiiktatásával sok hívő értelmezőt sokkoltak, jórészt a bibliai értelmezésbe integrálva a hit és a természettudomány több évszázados vitáját. Észak-Amerikában azonban — a kisegyházak többsége miatt — teljesen mások voltak a Biblia megközelítésének szempontjai: inkább a fundamentalista magyarázat állt szemben a történetkritikai magyarázattal. Volt olyan kisegyház, amelyben a Biblia és Josephus Flavius szövegén kívül tilos volt mást olvasni. Az archeológiái kutatások és a Közel-Kelet új fölfedezései az egész bibliai irodalmat más irodalmi és ókortörténeti összefüggésbe helyezték. Ez utóbbi kutatások jelentős része az 1960-as évektől fokozatosan észak-amerikai egyetemek és kutatócsoportok kezébe került.1 Ezt azonban megelőzi a jelentős észak' Az észak-amerikai biblikum fejlődéséhez — a teljesség igénye nélkül — néhány alapvető munkát ajánlanék a téma iránt érdeklődők figyelmébe. Baird, W., History of New Testament Research, vol. 2. From Jonathan Edward to Rudolf Bultmann, Fortress, Minneapolis 2003; Clements, R. E., One Hundred Years of Old Testament Interpretation, Philadelphia 1976; Feminist Perspectives on Biblical Scholarship (ed. Collins, A. Y.), Scholars Press, Atlanta 1985; Danker, F., A Century of Greco-Roman Philology Featuring the American Philological Association and the Society of Biblical Literature, Scholars Press, Atlanta 1988; Doty, W. G., Contemporary New Testament Interpretation, Cliffs, Englewood 1972; The New Testament and Its Modem Interpreters (ed. Epp, E. J— MacRac, G. W.), Fortress, Philadelphia 1989; Hahn, H. F., The Old Testament in Modem Research, Philadelphia 1954; Henry, P., New Direction in New Testament Study, Westminster, Philadelphia 1979; The Hebrew Bible and Its modern Interpreters (ed. Knight D. A.—Tucker, G. M.), CA Scholar’s Press, Chico 1985; Moir,J. S., A History of Biblical Studies in Canada, CA 15
