Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Tarjányi Zoltán: A család a személlyé érlelődés alapvető bázisa
TARJÁNYI ZOLTÁN A család a személlyé érlelődés alapvető bázisa rekkel való összeismertetése; 4. szent Fiuk megdorgálása („Fiam, miért tetted ezt velünk?” - Lk 2,48, kérdezi Mária a jeruzsálemi templomban három nap után megtalált Jézustól).21 A lányok neveléséről azt prédikálja Pázmány, hogy „nem elég a keresztény szülők hivatalára, hogy lányaik betegségében körülük vigyázzanak, orvosokat keressenek, halálukon siránkozzanak, hanem kötelesek elérni, hogy akiket test szennt szülnek, azokat Istennek szülik, és kemény büntetés alatt tartoznak azzal, hogy Isten akarata szerint neveljék őket”. Konkrét jó tanácsa: „Idején, gyermekkorában az ájtatos imádkozáshoz szokjék a leány. Esti lefekvését, reggeli öltözködését könyörgések kísérjék. A templomba menetelhez és a szentmise hallásához idején szokjék. Lelkipásztora vezérlését kövesse a gyónás és úrvételének gyakorlásában. Annak figyelmes vigyázása legyen, hogy amely szentnek nevét viseli, annak életét elméjébe kapcsolja, és Istentől segítséget kérvén, teljes igyekezettel erőlködjék, hogy a nevén való szent példáját kövesse tökéletes erkölcsökkel.”22 Nagyjából Pázmány idejében fejlődött önálló diszciplínává az erkölcsteológia. Idézzünk a tradicionális teológia korszakából egy jelentős szerzőt, Noldint. O így összegzi a gyermekek feladatait szüleikkel szemben: 1. a szülők iránti hálás szeretet; 2. a szülői tekintély és méltóság tisztelő megbecsülése; 3. a készséges engedelmesség; 4. szükség esetén az anyagi támogatás. S mik a szülők feladatai gyermekeikkel szemben? 1. A gyermek iránti szeretet; 2. a gyermek testének nevelése és lelkének táplálása; 3. a jó példa adása; 4. a gyermek hibáinak kiigazítása; 5. a gyermek iskoláztatása; 6. a gyermek jövőjéről való gondoskodás.23 Végezetül nézzük korunk egyházi tanítóhivatalának és teológusainak megnyilatkozásait. A KEK a Familiaris consortio gondolatát (mely szennt a keresztény család elsődleges küldetése az, hogy személyek közössége legyen) visszhangozza: „A keresztény család a személyek közössége, az Atya és a Fiú és a Szentlélekben élő közösségnek nyoma és képmása. Eletet fakasztó és nevelő tevékenysége az Atya teremtő művének tükröződése.”24 Hogy a család személyek közössége lehessen, ahhoz a gyermekek kötelességeire is rá kell mutatni: „Az isteni atyaság az emben atyaság forrása: ez alapozza meg a szülőket megillető tiszteletet. A kiskorú és felnőtt gyermekek atyjuk és anyjuk iránti tisztelete abból a természetes érzületből táplálkozik, amely az őket összekötő kötelékből fakad. Ezt kívánja meg az isteni parancsolat (Kiv 20,12).”25 „A szülők iránti tisztelet (gyermeki jámborság) hála azok iránt, akik az élet adásával, szeretetükkel és munkájukkal világra segítették gyermekeiket, és lehetővé tették számukra, hogy növekedjenek korban, bölcsességben és kedvességben.”26 A felnőtt gyermekeknek más feladataik is vannak: „Amennyiben lehetőségük van rá, anyagi és erkölcsi támogatást kell nyújtaniuk nekik öreg korukban vagy betegségükben, magányukban vagy ínségükben.”27 Mint az modern pszichológusok is kimutatták: éppen a szülők iránti kellő magatartás alakítja ki és érleli meg a fiataloknak az egyéniségét: így tudnak valóban személlyé válni.28 21 PAzmAny, P., A fiáknak istenes neveléséről, in Válogatott prédikációk (szerk. Hargittay, E.), PPKE, Piliscsaba 2010, 61-65. 22 Pázmány, P., Mint kell a keresztény leányt nevelni, in Válogatott prédikációk (szerk. Hargittay, E.), PPKE, Piliscsaba 2010, 341 és 346. 2J Noldin, H., De praeceptis Dei et Ecclesiae, Oeniponte, 1926, 275—278. 24 KEK 2205. “KEK 2214. 26 KEK 2215. 27 KEK 2218. 28 Ide, P., Construire sa personnalité, Fayard, Paris 1991, 66—68. 120
