Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 1-2. szám - Tarjányi Zoltán: A család a személlyé érlelődés alapvető bázisa

A család a személlyé érlelődés alapvető bázisa TARJÁNYI ZOLTÁN

1. Totalitás: csak egy személy felé törekszik az ember teljes kiegészülésre.

2. Kölcsönösség (reciprocitás): a másik féltől hasonló típusú és intenzitású szere tetet vár.

3. Az egyesülés vágya (unitivitás): állandó törekvés, hogy a másik személy közelében, vele fizikai kapcsolatban legyen.

4. Kizárólagosság (exkluzivitás): ugyanabban a szeretetben való kizárólagos kölcsönösség.

5. Örökösség {perpetuitas): vágy arra, hogy ez az élő viszony itt földön sohase szűnjön meg;

6. Áldozatos odaadás (oblativitás): azért él mindkét fél, hogy a másik legmélyebb érzelmi igényeit kielégítse.

7. Termékenység {fecunditas): vágy arra, hogy a kapcsolat ne zárkózzon be önmagába, hanem nyíljon meg a jövő felé a nemzésben és a nevelésben.8

A gyermek tehát egy kizárólagos szeretetkapcsolatból születik, mely megnyitja azt a jövő felé. „Valamennyi szülő megerősítheti, hogy semmi sincs, ami a gyermek születésénél határozottabban szembesítene minket annak nyilvánvaló igazságával, hogy bár tőlünk származik, mégis teljes egészében túl van rajtunk. Egyfelől azt érezzük, hogy semmi sincs, ami ennél mélyebben a miénk lehetne. Másfelől viszont éppen ilyen határozottsággal fogjuk fel azt is, hogy ő az, akit a leginkább elfogadunk.”9

2. AZ EMBER SZEMÉLY MIVOLTA

Keresztény felfogás szerint az ember úgy személy, hogy szellemi létezési módja van, vagyis olyan önmagáért valóság, amelyet az öntudat és a szabad önrendelkezés jellemez. A már idézett bibliai teremtéstörténetből a következő állításokat lehetséges levonni:

— Az ember teremtmény, tehát lét-ajándékozás áll létének hátterében, ugyanakkor testi valósága révén a természetnek is része.

— Az ember kiváltságos teremtmény: nemcsak a teremtő szó áll léte hátterében (mint a kozmosz többi elemének), hanem a néven nevezés is.

— Az ember: képmás, azaz magából Istenből részesedik. Ez szellemi természetének az igazi indoka.

— Vagyis: az ember nem más, mint személy. Azaz nemcsak egy fajhoz tartozó egyed, hanem egyéniségnek a hordozója.10 11

Feltétlenül látnunk kell, hogy az ember személy mivoltának hátterében egy másik, mégpedig abszolút személy, Isten valósága áll.11 S mivel Isten, amikor embert teremtett, férfit

8 Kuminetz, G., A házasság a katolikus egyház jogrendjében, in Házasság és család (szerk. Horváth-Szabó, K.), Új Ember, Budapest 2008, 79-80.

9 Scola, A., A gyermek személyének genealógiája (ford. Harsányi, O.), in A Család PÁPAI Tanácsa, A gyermek, a család és a társadalom az új évezredben, Püspökkari Családpasztorációs Bizottság, Márton Áron Kiadó, Budapest 2005,118.

10 Brugues, J.-L., Dictionnaire de morale catholique, CLD, 1991, 339-341. (Lényegében a Gaudium et spes zsinati dokumentum 12-17. pontjainak a rövidített összefoglalása.)

11 Casablanca, R.-M., L’enfant cabalbe de Dieu, Fayard, Paris 1988, 56-57.

TEOLÓGIA 21

117