Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése - II. rész
A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése -11. rész RÓZSA HUBA A felsorolt elemeket kis eltérésekkel Máté és Lukács szövege is tartalmazza. Máté eseté- ben a főpap az ״Isten Fia” fenségeimet használja a márki körülírás helyett (״az Áldott Fia”), és a ״mostantól fogva” (άπ’ άρτι) időbeli meghatározást helyezi a szövegbe, s ezzel a ״látni fogjátok” időpontját a közvetlen jövőbe helyezi. A hangsúlyt tehát a Felmagasz- talt jelenbeli hatalmi helyzetére teszi. Lukács más sorrendet követ, az Emberfia-kijelen- tést (22,69) a Krisztus-kérdés (22,67-68) és a két fenségeimet felülmúló Isten Fia-kije- lentés (22,70) közé helyezi el. A ״mostantól” (άπό του νυν) időmeghatározást szintén használja, de a ״látni fogjátok” (οψεσθε) és az ״ég felhőin eljövő” (ερχόμενον μετά των νεφελών του ούρανου) parúzia kijelentést elhagyja, talán, mert a főtanács tagjai nem élték meg Jézus eljövetelét. A hangsúlyt Lukács is az Emberfia Isten jobbjára ״mostantól” va- ló felmagasztalására helyezi.50 A kihallgatás jelenetében - a főpap kérdése és Jézus válasza összefüggésében - a lé- nyeges teológiai mondanivalót Jézus válasza tartalmazza (Mk 14,62), amely összekap- csolja a Zsolt 110,1-et, tehát a felmagasztalt dávidi Messiást, aki Isten Fia, a Dán 7,13-al az apokaliptikus Emberfiával.51 A főpap kérdését: ״Te vagy-e Messiás, az áldott (Isten) Fia” (Mk 14,61) még ősi királyi messiási értelemben teszi fel Jézusnak.52 Jézus elfogadja és megerősíti a főpap kérdését, de kiegészíti és értelmezi azt. A Messiást, mint Isten fiát eszkatologikus-messiási funkciójában érti, azaz hatalmába való intronizációjában, amikor a Zsolt 110,1-re, az Isten jobbján való helyet foglalására céloz. Válaszában már a felma- gasztalt és megdicsőült Messiás-királyról van itt szó.55 Jézus azonban kiegészíti a királyi Messiásról mondott kijelentését és kiegészíti az ég felhőin, a parúziában eljövendő és vi- lágítélő Emberfia alakjával (Dán 7,13). Ezzel messiási küldetése új távlatot nyer. A Zsolt 110,1 és a Dán 7,13 két idézetből álló válaszát a bevezető ige ״látni fogjá- tok” (οψεσθε) tartja egybe (Mk 14,61), azaz a Messiás felmagasztalása (Isten jobbján ülni Zsolt 110,1), és a parúzia (Emberfia az ég felhőiben jön el Dán 7,13) szoros egységet al- kotnak, mindkettő eszkatologikus esemény. A felmagasztalással együtt járó hatalom át- adása, vagyis az intronizáció, a világ végén az ég felhőin megjelenő Emberfia a világot ítélő tevékenységével nyeri el beteljesedését. A ״látni fogjátok” ige pontosan céloz arra, hogy Jézus parúziakor, mint ítélkező Emberfiaként való visszatérése egy látható, égből történő megjelenés, amelyben kinyil- vánul a megdicsőült Jézus mindent átfogó uralkodói hatalma.54 A főpap által adott kér- désre tehát Jézus messiási mivoltának nemcsak jelen, hanem eljövendő végidőbeli tévé- kenységét is megvilágítja az apokaliptikus Emberfia képével. Ennek a krisztológiai hagyománynak a hordozóját a palesztinai ősegyházban keres- sük, amely a királyi Messiás szerepét a világvégén a parúziában eljövendő Krisztus ítél- kező szerepében látja. Legalkalmasabban az Emberfia apokaliptikus alakja fejezi ki ezt a várakozást. így ebben a krisztológiai hagyományban a Zsolt 110,1 a világ végén a parú- ziában eljövendő Krisztusra vonatkozik.55 50 Dautzenberg, G., Psalm 110, 77. 51 Hahn, F., Christologische Hoheitstitel, 288-289; Schweitzer., E., art. υιός ThW Vili, 372/25-32; Stuhlma- CHER, P., Biblische Theologie, 114—115. 52 CULLMANN, O., Christologie, 118; Pesch, R., Das Markusevangelium, 436-437. ״ Hahn, F., Christologische Hoheitstitel, 128; Schweitzer, E., art. υιός ThW VIII, 372/25-32. 54 Hahn, F., Christologische Hoheitstitel, 128, 181-183, 189; Colpe, C., art. ThW VIII. ο υιός τοΰ ανθρώπου 403-481,456/30-457/5. 55 Hahn, F., Christologische Hoheitstitel, 287. TEOLÓGIA 201 89