Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése - II. rész
A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése -11. rész ROZSA HUBA a héber kéziratok szövegvariánsaiból, a héber mássalhangzós szöveg eltérő vokalizációjá- ból, az ókor nagy fordításokból és kommentárokból, valamint a Zsolt 110 évszázadok alatt keletkezett magyarázataiból adódnak.31 A Zsolt 110 Septuaginta-beli görög fordítása (Zsolt 109LXX), bár a héber szöveg- hez alkalmazkodik, szintén a szövegmegértés, illetve -értelmezés egy változata. A Zsolt 110 újszövetségi idézetei a Septuaginta görög szövegére támaszkodnak.32 Mint már lát- tűk, az Újszövetség a Zsolt 110 két versét, az 1. és 4. verset idézi, a zsoltár szerkezetét te- kintve a két részt bevezető isteni kijelentést: az 1. versből JHWH mondását, a 4. versből JHWH esküjét. A két kijelentés a zsoltár szerkezetében összefügg és kiegészítik egymást. Az 1. versben elhangzott isteni orákulum a királyt hatalommal ruházza fel és JHWH mintegy a közösségébe emeli azzal, hogy jobbjára ülteti őt. A 4. versben JHWH esküje a mindörökre érvényes papság adományával a királynak új minőséget kölcsönöz, vagyis az 1. versben kimondott isteni orákulum tartalmát JHWH esküje fokozza és teljessé teszi. A Zsolt 110 1. és 4. verseinek héber szövegében nem található értelmet módosító, súlyosan latba eső szövegvariáns. Esetükben a Zsolt 109LXX a héber szöveget követi, csak az 1. versben fordítja a görög szöveg a héber szöveg egy kifejezését az értelmet nem változtató kifejezéssel.33 Az 1. versben a héber szövegben a következő kifejezést olvassuk: ,,zsámolyul Iá- baid számára” (ךילגרל □ΊΠ) (pl+suff. sg. 2. masc.). A 109,1LXX ezt a kifejezést genití- vusszal a következő módon adja vissza ,,lábaidnak zsámolyául” (ϋποπόδιον των ποδών σου). Ezen túlmenően az 1. verssel kapcsolatban még további megfigyeléseket is tehe- tünk. A zsoltár bevezetője a ,,JHWH mondása” (ΓΠΓΡ □אנ). A ,,mondás” (□אנ) kifejezést a Zsolt 109LXX ״mondani” (λεγειν) ige aorisztoszával (εΐπεν = mondta) adja vissza. A zsoltár héber szövege Isten jelölésére a JHWH הרהי) (Zsolt 110,1.2.4) és az Úr (ינדא: ’adonaj) (Ps 110,5) istennevet használja. Ugyanakkor a héber szöveg az 1. versben a fel- kent királyt is ״uramnak” (ינדא: ’adoni) szólítja. A héber szó mássalhangzós szövege mindkét esetben ugyanaz, csak a vokalizáció különbözteti meg Istenre vagy az emberre (’adonaj — ’adoni) vonatkozó használatukat. A Zsolt 109,1LXX mind a JHWH Π1ΓΡ) mind az Úr (ינדא: ’adonaj), mind pedig a király ״uram” (ינדא: ’adoni) megnevezését egyaránt az ״úr” (κύριος: küriosz) titulussal fordítja. Az 1. versben a görög szöveg fordí- tója az istennevet névelővel látja el (az Úr = ό κύριος), feltehetően azért, hogy a ״mond- ta az Úr az én uramnak” (εΐπεν ό κύριος τώ κυρίω μου) összefüggésben elhatárolja az Is- ten jelentő Úr (küriosz) és a királyt jelentő úr (kiiriosz) vonatkozását. A 4. versben a héber szöveg ״Melkizedek rendje szerint” (תררבד״לע, לדצייכלמ) kifejezésében a név értelmezése nyitott. Lehet úgy értelmezni, mint tulajdonnév, azaz 31 A zsoltár héber szövegének részletes nyelvi elemzését lásd Nordheim, M. von, Geboren von der Morgenröte?, 23-45. 32 A Zsolt 109 LXX elemzését bővebben lásd: Nordheim, M. von, Geboren von der Morgenröte?, 171-197; Bons, E., Die Septuaginta-Version von Psalm 110 (Ps 109 LXX). Textgestalt, Aussagen, Auswirkungen, in Heiligkeit und Herr- schaft. Intertextuelle Studien zu Heiligkeitsvorstellungen und zu Psalm 110 (szerk. Sänger, D.) (BThSt 55), Neukir- chen-Vluyn 2003, 122-145; Hossfeld, F. L.-Zenger, E., Psalmen 101-150, 213-214; A Zsolt 110 (109) 3. versének egybevetésével a maszoréta és görög szövegben jó betekintést nyújt az egész zsoltár görög szövegfor- májának a héber szöveghez való viszonyára Schenker, A., Textkritik und Textgeschichte von Ps 110 (109),3. Ini- tiative der Septuaginta und derprotomasoretischen Edition, in La Septante en Allemagne et en France — Septuaginta. Deutsch und Bible d’ Alexandrie (szerk. Kraus, W.—Munnich, Ο.) (OBO 238), Fribourg—Göttingen 2009, 172—190. 33 A fordítás tekintetében a Zsolt 109 LXX versenkénti elemzését lásd: Nordheim, M. von, Geboren von der Mór- genröte?, 172-180; Bons, E., Die Septuaginta- Version von Psalm 110 (Ps 109 LXX), 126—141. 83
