Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
KUMINETZ GÉZA Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka A világnézetet és a világnézeti állásfoglalást befolyásolja annak tudatos vagy épp tu- dattalan volta. A kettőnek szinkronban kell lennie, különben megbetegedik a lélek. A kü- lönféle neurózisok okai sokszor arra vezethetők vissza, hogy ellentmondás van a tudott és a tudatalatti világnézet között. Ehhez az élmény megtapadásának és a rá való reflexió- nak, tudatosításának és a tudatba való épülésének is helyesnek kell lennie. Mindkét te- vékenységnek hasonló intenzitásúnak kell lennie, amire csak kivételes lények: erkölcsi lángelmék, szentek képesek, egyesítve az élmények nagyfokú elevenségét és erejét a tu- datosság magas fokával. A világnézetet jelentősen alakítják nemcsak az élmények, de azok megtapadása, tudatot formáló hatása és mindennek a tudatosítása is. Az élményeket pedig a természeti és a társadalmi környezet szállítja főleg, valamint a kultúrát közvetítő és sokszor torzító korszellem. Hogy ezek miképp tapadnak meg a lélekben, azt a tempe- ramentum (mint a legerősebb előítéletek egyike), a hajlamok, ajellem alakítják. Ez tehát egy sajátos interakció. Ennek az interakciónak a kimenetelét végül az dönti el, hogy az értékellenes vagy az értéket kívánó törekvések az erősebbek egyazon lélekben. Az ér- tékellenes törekvések a ressentimenthoz, végül az értékvaksághoz vezetnek. Ajellem hi- bái, a téves világnézet, az előítéletek, az egyén rossz törekvései megzavarhatják a belá- tást, az igazság megpillantásának lehetőségét gyengítik, végső esetben lehetetlenné teszik. A személyes érdekek és hajlamok, ha elveszítik a mértékesség kontrollját, igazságtalanná teszik az adott személyt úgy a dolgok megítélésében, mint a cselekvésben. Ennek végki- fejlete a kegyetlenné válás, a másiknak tudatosan fájdalmat okozni akarás. Végeredmény- ben akkor van helyén valakinek a világnézete, ha a tudatos és a nem tudatos, és a tudatos és ösztönös világnézete összhangban egymással. Ez feltétele a koherens viselkedésnek. Természetesen ennek a világnézetnek a tartalma még önmagában nem állja ki a tárgyila- gosság próbáját. A világnézetet az a tény is befolyásolja, hogy az milyen intenzitással járj a át tulajdo- nosa személyiségét. Önmagában valamely világnézet birtoklása, elfogadása még nem ad elégséges információt arról, hogy az ténylegesen milyen súllyal érvényesül az egyén mindennapi életében, azaz a világnézet jellemtanilag nem mindig döntő tényező. Sok embernél ״a hivatás bizonyos fokig pótolja a világnézetet és a vallást. A tudomány, a művészet, a társadalom szabályi, a család, a nevelés, gyógyítás, stb., világnézetpótlékok lehetnek, értelmet adhatnak az életnek. Ez különösen az intellektuelek pótlék-vallásos- sága: az ész kultuszában, esztétikai élményekben, a zenében, a természetben, a hivatás gyakorlása közben, pl. a tanárok, ha osztályukkal állnak szemben, a bírák, ha fontos íté- let kimondása előtt állnak: vallásos élményt élnek át. [...] Ezeknek a pozitivistáknak, ag- nosztikusoknak ellentétei a világnézeti jellemek, amelyeknél a hivatás és az egész szemé- lyiség valamely világnézet kiharcolásáért vagy annak oltalmazásáért és előmozdításáért küzd.” Ebből a szempontból a történelem felosztható pozitivista-agnosztikus és méta- fizikus korokra, aszerint, hogy ajellem hogyan reagál a világnézeti problémákra, elutasí- tóan vagy pedig kereső, befogadó, azt építeni szándékozó módon. A világnézeti jellem két fő megnyilatkozása a filozófus és a lelkész. Már láttuk, hogy az ösztönös és a tudatos világnézet konfliktusba kerülhet egymás- sál; s hogy végeredményben az ember úgy cselekszik, ami az igazi felfogását tükrözi: ״nem az a fontos, hogy tudatosan mit tart helyesnek, hanem, hogy adott esetben hogyan fog cselekedni és milyen magatartást fog tanúsítani”. így lehet a szóval, vagy alakosko- dással kifejezett világnézet álarc, vagy szemlélődő élvezés. Az erény nem a gondolatban, hanem az érzületben, illetve a kellő megvalósításban áll. Különben álerény a neve. Az egyénnek egyszerre kell lennie idealistának és realistának, melyet csak ritka kivételek, 50
