Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka KUMINETZ GÉZA A világnézetet jelentősen befolyásolja még a választott hivatás, illetve bizonyos haj- landóságok motiválhatnak valakit valamilyen hivatás választására. így ״más eszményei lesznek [...] a katonának, a hittérítőnek és a sarkutazónak, mint a négy fal között ülő szobatudósnak, a szatócsnak és a vérség kötelékeit ápoló filisztemek. Lehet tehát beszél- nünk úri, arisztokratikus világnézetről, polgári, feudális, kispolgári, proletár életszemlé- létről, van katonai, művészi világfelfogás stb.” De nemcsak a születés, a választott pálya, hanem az egyes emberi tulajdonságok is képezhetik alapját típusoknak. így beszélhetünk: érzelmi-ösztönös, intellektualista, gyakorlatias-cselekvő, mélylelkű, kicsinyes, különc, hiú, gőgös, fösvény, álszent, szemlélődő, stb. embertípusokról, attól függően, hogy mi- lyen jellemvonás válik uralkodóvá a személyiségben. Ennek folyományaként az is elkép- zelhető, hogy egy-egy emberben nemcsak egy jellemvonás jut prímhez, hanem több is hasonló intenzitással érvényesülhet. Ennek alapján beszélhetünk egyirányú és több dimen- ziós típusokról. Egyirányú típusok: vallásos-nem vallásos, autoritatív-liberális (autonóm— heteronóm), világ felé forduló-világtól elforduló, életigenlő-lemondó, individualista- partikularista—univerzalista, nacionalista—internacionalista, konzervatív—haladó (szélsőséges formája: maradiság-radikalizmus), heroista-idiüista típusok. Ezek sajátos vegyüléke a kőnk- rét epiber. Itt az eszmény az lenne, hogy mindent a szeretet hasson át, s minden erény a maga idejében és a maga módján kaphasson szerepet az ember belső életében és visel- kedésében egyaránt. 3. 2. 2. Λ világnézetet befolyásoló tényezők feltérképezése és a világnézetet befolyásoló szerepük szerves kifejtése Itt mindenekelőtt az ösztönös-tudatos világnézet, a pozitivista-világnézeti jellem, a va- lódi és ál-világnézet közötti különbségtétel érdemel említést, majd a dogmatizmus és szkepticizmus, objektivizmus, antiintellektualizmus, és a különböző gondolkodásmódok és típusok, mint az emberi megismerés által felvehető alapmagatartások megnevezése és elemzése alapos. Az érzelmi alapbeállítottság (átélés) is különféle lehet, ami a klassziciz- musban, a romanticizmusban, az esztéticizmusban, a szentimentalizmusban és a nihiliz- musban csúcsosodnak ki. Itt a nihilizmusra vezető, vagy annak alkalmat nyújtó antinó- miák feloldásának modelljei is nagyszerű elemzések. Ugyancsak a kedélyhez, tehát az érzülethez kapcsolható leginkább a szenvedés és a rossz problémájára adott és adható vá- lasz, a buddhizmus, a sztoicizmus, az epikureizmus, a perfekcionizmus, az optimizmus és pesszimizmus, a tragikum és a nagy humor tárgyalása. Az akarat alapállása a cselekvésre, vagyis az idealizmus és realizmus, az immanentizmus és transzcendentizmus, is alakítják a világnézetet. Az egész ember állást foglal aztán a mindenség végső lényegével kapcso- latban is: a monizmus, pluralizmus és dualizmus, a materializmus, vitaiizmus, pszicholo- gizmus és spiritualizmus választásaival. A végső valóság problémáját a maga átfogó egészé- ben tárgyalja a vallás és annak igaz, téves, hamis megmutatkozási módja. Nagy érdeme e munkának, hogy a vallásosság lényegét az ember értelmes természetében jelöli meg, illetve bizonyítja, hogy az első és hiteles vallás az etikai monoteizmus volt. Külön kitér az okkultizmus problémájára, melynek fejtegetései ma is alapvető eligazítást adnak. Ami pedig a politikai felfogásokat, mint világnézetet alapvetően befolyásoló tényezőket illeti, kimutatja a demokrácia, a liberalizmus, az individualizmus és kollektivizmus, a bolseviz- mus, a nácizmus és fasizmus alapvető jegyeit, hiányosságait, s röviden jelzi egy a kérész- tény erkölcsi követelményeket komplex módon felvállaló hatalmi berendezkedésnek, mint a jövő egy jobb államának lehetőségét. 49
