Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
KUMINETZGÉZA Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka ״indoklásra, jelentésre bukkanunk, amely közölhető, másoknak továbbadható. Van emocionális szellemiség is, érzelmeinknek is van szellemi rétegük.” Ahhoz, hogy a világnézetek lélektanát kellően felderítsük, szükség van mind a négy magyarázati modell alkalmazására, sőt, ki kell emelnünk, hogy a világnézetre a szó szoros értelmében csak a negyedik típusú érvelés ad magyarázatot (felelve a miért kér- désre), míg az első három inkább a világnézet indokaira ad választ. Az ún. szellemalatti tényezőkre való visszavezetés csak arra a kérdésre felel, hogy milyen ״nem szellemi kö- rülmények irányítják, kötik le, sarkallják az embert valamely világnézet felé, vagy ellen- kezőleg, melyek távolítják, tartják vissza attól. Bizonyos fokig minden világnézet meg- érthető szellemalatti tényezők termése gyanánt, mert bizonyos fokig maga az emberi szellem is nem szellemi tényezőkön épül fel és ezekhez kötött. [...] Ezen a földön csak a testen keresztül tud megnyilatkozni a szellem, a test és a vér tehát meghatározza, az anyag és a vér bizonyos fokig a szellem sorsa is. Azonban maradék nélkül nem vezethe- tő vissza a szellem az alsóbb tényezőkre [...] amelyet ez nem határozhat meg, és ez a ma- radék, amely a szellem szabadságát jelenti, a szellem kapcsolata az esztétikai, logikai és etikai értékekkel.” A vallásra, vagy a világnézetre adott teljes értékű magyarázatnak tehát tartalmaznia kell mind a négy dimenziót, s az első három inkább a motívumra, míg az utolsó lényege ad magyarázatot. Minden ember az emberi faj egy konkrét példánya, egyede, egyénisége, aki részt kap az emberi természetből. Ez annyit jelent, hogy minden emberben megvan az em- béri természet összes lényeges eleme, ám azok ereje, egymáshoz való konkrét viszonya, fejletettsége, más és más. Ez a vonás adja azt, hogy az emberek bizonyos tulajdonságok alapján tovább csoportosíthatók, tehát típusokba sorolhatók, melyek jelentősen befolyá- solják majd a kialakított világnézet milyenségét. A típusok természetesen nem léteznek vegytisztán, ám a megértést, a viselkedést jól magyarázzák, mivel a megértés a priori elvei. A típusok nem is statikus valóságok, ha- nem ״mozgalmas drámák”, melyek maguk is változnak, fejlődnek, tán még bizonyos ér- telemben át is csaphatnak egyik a másikba. Ebből a szempontból a típus lehet nyílt vagy zárt. A nyíltak engedik önmaguk változását, míg a zártak erre kevésbé hajlanak. A másik tényező, ami befolyásolja a világnézetet, az életkor és a nemzedékek viszo- nya. Ami az életkort illeti, ismert szerzőnk előtt is a Goethe által megfogalmazott elv: a gyermek realista, az ifjú idealista, a férfi szkeptikus, az öreg pedig misztikus. Ez a meg- figyelés ma is időtállónak tekintendő. Másképp él és gondolkodik az, aki még csak be fog lépni az életbe, másként az, akin rajta az élet terhe és ismét másképp az, aki már megfutotta a pályát és visszatekint a múltra, a saját múltjára, készítve élete mérlegét. Má- sok tehát a konkrét motívumok, mások a hangsúlyok, a fő vágyak az egyes életszaka- szókban. A gyermek inkább ösztönös, míg az öreg tudatos; a fiatal nyitottabb, az öreg zártabb. Van egyfajta poláris ellentét az egymást követő nemzedékek között is. A kultú- ra átadásának és átvételének óhatatlanul vannak hangsúly-eltolódásai, ami feszültté tehe- ti a két szomszédos nemzedék viszonyát. Ez szintén világnézetet befolyásoló tényező: olyan akarok-e lenni, mint volt apám-anyám, vagy másmilyen életvitelt látok magam előtt célra vezetőbbnek. Végeredményben minden ember eljut előbb-utóbb ״jellemé- ben és világnézetében bizonyos fokú zártsághoz, végponthoz, határhoz”, s ez is a szemé- lyi érettség része, vagy inkább megmutatkozási módja. Van, aki ún. egyszer született vi- lágnézetű, vagyis nem váltották életében világnézetek egymást, hanem szerves fejlődés eredményeként jutott el a fent említett végponthoz. Van, aki kétszer vagy többször szü- letett ebből a szempontból. 48
