Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka KUMINETZ GÉZA érdemes. Minden vallás, vagy világnézet ״lát valamit: többet vagy kevesebbet, világo- sabban vagy homályosabban a metafizikai, esztétikai, logikai és etikai igazságokból, mert különben teljesen értelmetlen és érthetetlen volna”. Az egyes világfelfogásokban tehát ott van az emberi eredetű tévedés, vagy a hiányosság lehetősége, ténylegessége. A vallásban és a világnézetben hit és tudás találkozik. Ezért a világnézet ״nem csu- pán azt nézi, ami van, hanem értékel is. Nem pusztán leír és megért, hanem felszólít ál- lásfoglalásra és cselekvésre is. [...] A világnézet nemcsak az a valami, amit látunk, hanem maga a szem is, ami lát; nem pusztán tudás, hanem meggyőződés is, vagyis állásfoglalás. Nemcsak képet, megismerést ad a világról, hanem a megismerő személynek, a világot szemlélő embernek szeretetét, hitét, bizalmát, illetőleg elutasítását, gyűlöletét, tagadását is tartalmazza.” A személyes elem tehát szükségképpeni része a világnézetnek, vagy jelen esetben szinonimájaként használt vallásnak. Ez a személyes elem ״a világnézet ereje és értéke, de gyengesége és veszedelme is lehet. A világnézetet ugyanis az egész ember, a teljes személy alakítja. Nem csupán az igazság akarása, hanem az érdek, a hatalomra és érvényesülésre törekvő akarat is alakítja azt. Az igazság-igény a világnézetben ezért gyak- ran a legalacsonyabbra száll alá, és a rossz értelemben vett alanyiság állandósul benne.” Épp az érdek, vagy a hatalom akarása, vagy valamely érzelmi elem miatt veszélyez- tetett az igaz világnézet kialakítása szívünkben, s olykor maga a társadalom is elzáija az igazsághoz vezető utat, és csak bizonyos határokon belül enged minket gondolkodni. S ezt a határt ״a társadalmi formák, érdekek és előítéletek szabják meg, a szenvedélyek és konvenciók, a kor rejtett kívánságai, és nem utolsó sorban a maradiság, meg a gőgös hiúság, amely nem engedi, hogy ha tévedünk, tévedéseinket alázattal visszavonjuk”. A kellő tárgyilagossághoz megfelelő és külső nézőpontra van szükségünk. Mivel valamit ״csak akkor láthatunk, ha tőle bizonyos távolságból, rajta kívül fekvő pontból nézzük, nem pedig belőle. Ezért legfejlettebb világnézete, tulajdonképpeni világnézete ama koroknak, népeknek vagy egyéneknek van, amelyeket a theisztikus vallások valame- lyike meghódított, és megtanított arra, hogyan kell a világot valami világon kívül fekvő, túlvilág!, transzcendens pontból szemlélni. Isten oly pont, amely világfeletti, és mégis a világ felé fordul. A kereszténység [...] természetfelettiségénél és kinyilatkoztatásánál fogva a legkifejlettebb világnézet. A keresztény világnézet Krisztusnak, Istennek pillan- tása, melyet a világra vet.” Az embernek és csakis az embernek van a Földön világnézete, ami szellemi termé- szetünk következménye, s eredetének megállapításhoz szerzőnk szerint egyszerre kell alkalmaznunk a karakterológiai, az antropológiai és a genetikus nézőpontokat. E geneti- kus visszavezetés azonban többféleképp lehetséges. 1) Az ok-okozati viszony feltárásá- val, ami azt jelenti, hogy a lelki jelenségeket anyagi hatásokra vezeti vissza, így pl. hor- monok működésére. Vö. Kretschmer így következetett ajellemre. Tény, hogy léteznek ilyen hatások az ember belső életében. 2) A cél felderítésével, melynek érdekében tör- ténik valamely cselekedet. Az ember sokszor azért cselekszik, hogy elkendőzze fogyat- kozásait. Ebből fakad a kisebbrendűségi érzés, a törtetés. Pl. Adler a cél fontosságából vezette le az ember uralomvágyát. Ez a motívum is létezik az ember belső életében. 3) Bizonyos lélektani kategóriák posztulálásával is magyarázhatók a lelki jelenségek, me- lyek a magyarázandó jelenség logikai fölérendeléseként tekintendők. így oldott meg számos problémát Jung az ún. ősképek, archetípusok kategóriájának felvetésével. Ez az elméleti felvetés is magyarázatot adhat bizonyos lelki jelenségekre. 4) Az emberi lélek szellemiségének figyelembevételével, ami azt jelenti, hogy az ember értelmesen visel- kedik, tehát cselekedeteinek, érzéseinek jelentést, értelmet ad. A szellem világában tehát 47
