Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
KUMINETZ GÉZA Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka Sem a kortársai — amint azt megjegyzi müve bevezetőjében és mi már látjuk, hogy azóta se vállalkozott senki sem Magyarországon egy ilyen témájú és volumenű monográfia megírására, mely épp ezért marad megkerülhetetlen ezen a kutatási terüle- ten dolgozók számára. 3. 1. A kötet szerkezete A szerző négy nagy részbe tömörítette mondanivalóját. így először az alapfogalmak tisztázásával kezdi, melyben négy fő téma köré rendezi gondolatait: a) Mi a világnézet, b) Mi a világnézet-lélektan feladata, c) Mi e tárgykör megismerésének forrása és módsze- rei, és d) Vázolja a világnézetek tipológiáját. Másodszor a világnézetek általános típusaival foglalkozik három fő téma kibontá- sával: a) tisztázza az ösztönös és a tudatos világnézet, b) a személyiség és a világnézet és c) a valódi és az álvilágnézet közti különbséget és kapcsolatot. Harmadszor tíz téma megadásával bontja ki a világnézetek ágai tárgyköreinek ti- pusait, tárgyalva: a) az ismeretkritikai típusokról, b) a gondolkodás típusairól, c) a kedély beállítottságairól, d) a szenvedés problémájáról az életfelfogásokban, e) a cselekvés élet- felfogásairól,^) metafizikai világképekről, g) a vallásosság mivoltáról és formáiról, h) az Isten-eszme eredetéről, i) az okkultizmus problémájáról és j) a politikai világnézetekről. Végül negyedszer a világnézetek alanyi különbségeit veszi górcső alá négy fő té- ma köré gyűjtve a vonatkozó anyagot, beszélve: a) a világnézetek történeti típusairól, b) a népek és nemzetek világnézeteiről, c) A férfi és női lélekről, illetve a szexualitás és világnézet kapcsolatáról, végül d) a világnézet egyéni különbségeiről. 3. 2. A kötet időtálló megállapításai 3.2. 1. A világnézet fogalmának pontos vázolása és a lélektani megismerés négyes dimenziójának szerves alkalmazása Mindenekelőtti érdeme a kötetnek, hogy tisztázza a világnézet fogalmát, s abban a tudás és hit szükségszerű vegyülését, kijelölve minden ember és minden nemzet és minden nemzedék feladatát, hogy szerves egésszé legyen benne ez a spontán keveredés. A lélek- tan akkor fog helyes és teljes értékű felismerésekhez vezetni, tehát holisztikusán eljárni, ha a lelki jelenségeknek mind biológiai, mind pszichológiai és szellemi okait és céljait is felkutatja és szerves egységbe fűzi. A világnézetek problémája alapkérdése a társadalmi békének, hiszen egymásnak el- lentmondó eszmék ütköznek. A világnézetek különbözősége tehát alapvető konfliktus- helyzetet teremt, így a mai társadalmi-gazdasági válságért is elsősorban a világnézet problémája a felelős. És a gyógyulás útja ״a világnézet megújhodásán, a vallásos élet és a metafizika újjászületésén át vezet”. A filozófiának feladata, hogy feltárja a világnézet tárgyilagosságának útvesztőit, akár a tárgyban, akár a szubjektumban van is a probléma. A feladat megoldása feltételezi a lét értelmességét, feltételezi azt is, hogy van az ember számára is megismerhető igaz világ- nézet, s a szó teljes értelmében csak annak van normatív értéke. Csak az igazsághoz, s nem a tévedéshez van jogunk. A világot nemcsak megismeijük, hanem óhatatlanul értékeljük is. Természetesen, minden vallásban és világnézetben van valami igazság, különben nem lenne követésre 46
