Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Dobos Károly Dániel: A zsidó-keresztény párbeszéd "jeruzsálemi perspektívából"
DOBOS KAROLY DANIEL A zsidó-keresztény párbeszéd ״jeruzsálemi perspektívából” Minden személy, minden közösség kulturálisan meghatározott mentális sémával rendelkezik. E mentális sémák segítségével kategorizáljuk a világból származó ismerete- két, ezek segítségével reprezentáljuk a magunk számára a minket körülvevő realitást. Ugyanakkor mentális sémáink - éppen kulturális meghatározottságuk okán - sokszor alkalmatlanok egy másik rendszer adekvát leképzésére.46 Különösen nagy veszélye van téves reprezentációk kialakításának olyan rendszerek közötti transzformáció esetén, me- lyek hasonló fogalmisággal dolgoznak, ugyanakkor a fogalmak az eltérő kontextusokban más-más jelentéssel bírnak, illetőleg a fogalmak rendszeren belüli ,,helyi értékei” is je- lentős eltérést mutatnak. A fenti megállapítás igaz a judaizmussal folytatott dialógusra is. A vallásosság definíciója és határai, a választottság, a messiási eszme vagy akár a közös bibliai alap (hogy csak néhányat említsünk a kulcsfogalmak közül) értelmezése és a rend- szeren belüli pozíciója csak a szisztéma egészének ismeretében válik világossá. A zsidó- sággal folytatott dialógus így örökölt mentális sémáink folyamatos kitágítására és revízió- jára is fölszólít. E mentális átalakulás kezdeményezésében ismét csak úttörő szerepet játszhatnának a zsidó gondolkodással — már csak a nyelvi közössége miatt is — egyfajta szimbiózisban élő izraeli keresztény közösségek. A reális tapasztalat itt is elkedvetlenítő.47 S ez a pont önkéntelenül is átvezet a harmadik kérdéshez. C. Társadalmi/politikai konzekvenciák. A Közel Keleten járva-kelve az ember a saját bő- rén keresztül tapasztalja az európai társadalom szekularizációjának következményeit. Itt ez a fajta szekularizált társadalom a dialógus egyik résztvevőjére sem jellemző. A zsidó vallás minden megnyilatkozási formájában nagy súlyt fektet a társadalmi dimenziókra. Az egyén a közösség részeként áll szemben a transzcendencia megnyilatkozásaival. S ez a mélyen megélt közösségi dimenzió48 vezet el a zsidó-keresztény dialógus harmadik alap- vető tapasztalatának megfogalmazásához. A párbeszéd (s erre a föld ezen pontja különö- sen élesen felhívja a figyelmünket) nem nélkülözheti a társadalmi/politikai perspektí- vát.49 A zsidó—keresztény párbeszéd társadalmi/politikai realitásának komolyan vétele mindkét fél számára a lelkiismeret szerepét tölthetné be. Mind a judaizmus, mind a ke- reszténység legmélyebb lényegéhez hozzátartozik az isteni igazság evilági érvényesülé- sért folytatott harc. A bibliai prófétáknak a mindenkori társadalmi igazságtalanságok el- leni kemény fellépései mindkét közösség szívében tovább visszhangoznak. A rabbinikus 46 Az amerikai ortodox zsidóság ikonikus alakja, R. Joseph Soloveitchik éppen mentális kategóriáink transz- formálhatatlansága miatt óvott a mélyebb párbeszédtől. Vő. SOLOVEITCHIK, J., Confrontation,־ vö. http://www.bc.edu/dam/files/research_sites/cjl/texts/cjrelations/resources/articles/soloveitchik. (A kutatás ideje: 2010. november 9.) A szöveg még a II. Vatikáni Zsinat előtt keletkezett. A dokumentum utóéletéhez és fokozatos átértékeléséhez lásd a következő cikkeket: http://escholarship.bc.edu/cgi/viewcontent.cgi?article= 1017&context=scjr és http://www.edah.org/backend/JournalArticle/4_2_Kimelman.pdf. (A kutatás ideje: 2010. november 9.) 47 A helyi kereszténység egy része még az utat sem járta végig, melyet a világegyház a II. Vatikáni Zsinattal kéz- deményezett, nevezetesen a szubsztitucionista nézeteinek revízióját. Vö. Gasperis, F. R. de, The Interreligious Dialogue in Jerusalem, vö. http://etrf1.org/Articles/DeGasperis.htm. (A kutatás ideje: 2010. november 9.) 48 A zsidó álláspontot jól szemlélteti Jacob Neusner fiktív dialógusa Jézussal: A Rabbi talks with Jesus: An intermillen- nial, intejaith exchange, Doubleday, New York 1993. 49 Ennek az igénynek a megértéséről tanúskodik II János Pál 2001. évi szentföldi látogatása, melynek keretében az egyházfő felkereste és beszédet mondott ajad Vasemben, a holokauszt legfontosabb izraeli emlékhelyén, vala- mint a Dehejse menekülttáborban is. 28
