Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Dobos Károly Dániel: A zsidó-keresztény párbeszéd "jeruzsálemi perspektívából"
A zsidó-keresztény párbeszéd Jeruzsálem '! perspektívából" DOBOS KAROLY DANIEL — az izraeli keresztény kisebbség ideális közvetítő lehetne e teológiai eszmecserében.39 40 Bár ma mindez — a kedvezőtlen politikai-társadalmi realitás miatt - még csak álom, nem lehetetlen, hogy egy napon valósággá lesz. Addig azonban a feladat ránk marad. Me- rünk-e mi, európai keresztények (vagy legalább azok, akik a szívükben hordozzák a teo- lógiai gondolkodás iránti fogékonyságot) ilyen módon találkozni ״Izrael misztériumá- va1”?4° Engedjük-e, hogy az ״olajfa gyökere”, melybe a pogány kereszténység Jézus Krisztus megváltó tette által egyszer és mindenkorra ״beoltatott” 1900 év után ellensé- geskedései után termékenyítőleg hasson?41 B. ״Szemantikai hasadék” A két közösség közötti találkozás — különösen itt a Szentföld- nek nevezett földrajzi térben - a dialógus egy másik dimenziójára is ráirányítja a figyel- műnket. S ez a pont jól szemléltethető a föld szekuláris vagy teológiai értékelésével kap- csolatos eltéréseken. A földrajzi tér (még ha szentnek neveztetik is) valójában kevés szerepet játszik a modern nyugati keresztény gondolkodásban. Nem így a zsidóságban, mely tulajdonképpen sosem szűnt meg önmagát etnikum és religio sajátos komplexuma- ként értelmezni.42 Innen eredeztethető a zsidóságnak ősei földjéhez, Izraelhez fűződő bensőséges és egyedi viszonya. A zsidóság kétezer éves diaszpóra-léte során sosem tépte el azt a kapcsolatot, mely őt ősei földjéhez kötötte. Politikai és territoriális egység hiányá- ban a Tóra hagyományához, ennek nyelvéhez és az ősök földjéhez való ragaszkodás vol- tak azok a kohéziós erők, melyek segítségével sajátos identitását ily hosszú időszak alatt fenntartotta. Ez a kötődés előkelő helyet biztosít ״Izrael országának” majd minden kor- szak zsidó gondolati rendszerében.43 Ennek az ősi vallási kötődésnek a mai politikai küz- dőtérben való legitimációs erejét a keresztény teológiának nem kell elismernie,44 ugyan- akkor a vallási kötődés fontosságát, s ebből adódóan a keresztény és a zsidó ״teológiai” gondolkodás alapvető különbségét igen.45 39 A jelenlegi zsidó valósággal való találkozásra ösztönző első, félénk biztatás egyébiránt része a Nostrae aetate inkul- turációját szorgalmazó helyi zsinat nyilatkozatának is. Lásd a 2001-ben Jeruzsálemben kiadott Általános pásztó- rációs tervezet 13. fejezetét. A szöveg és elemzése elérhető: NEUHAUS, D. M.-Khader, J., A Holy Land Context for Nostrae Aetate, in Studies in Jewish-Christian Relations vol. 1 (2005-2006), 67-88 (különösen 80). Vö. http://escholarship.bc.edu/scir/voll/issl/8/. (A kutatás ideie: 2010. november 9.) 40 Vö. Róm 11,17-24. 41 Természetesen, már csak a dialógus természetéből adódóan is, a kérdés az ellenkező irányban is feltehető, s a múltban többször, többen fel is tették. A skála D. Rosentől, az ICCJR zsidó tárgyalócsoportjának vezetőjétől (vö. Learning From Each Other: The Jewish Perspective; vö. http://www.jcrelations.net/en/?id=2369, a kutatás ideje: 2010. november 9.) olyan nagyszabású és befolyásos gondolkodókig teljed, mint I. Greenberg vagy M. Wyschogrod. Greenberg, I., For the sake of Heaven and Earth: The new Encounter between Judaism and Chris- tianity, Jewish Publication Society, Philadelphia 2004; Wyschogrod, M., The Body of Faith: Judaism as Corpo- real Election, Seabury, New York 1983; Wyschogrod, M., Abraham’s Promise:Judaism andJewish-Christian Re- lations, Grand Rapids: Eerdmans, 2004. 42 Ahol megszűnt, mint Nyugat-Európa számos emancipált közösségében, ott ez a folyamat nagyon hamar totális asszimilációhoz vezetett. 43 The Land of Israel: Jewish Perspectives (szerk. Hoffman, L. A.), Notre Dame: University of Notre Dame Press, 1986. Ugyanakkor Izrael politikai realitásának megítélése távolról sem egységes a különböző zsidó közösségekben. 44 Annál is inkább, mivel e vallásos kötődés eltorzításai és túldimenzionált fundamentalista értelmezései újabb igazságtalan szenvedések forrásaiként szolgálhatnak. Vö. még Útmutatás a zsidók és a zsidóság helyes ábrázolásához a katolikus egyház igehirdetésében és hitoktatásában VI. 25. A dokumentumot idézi: NEUDECKER, R., Az egy Isten sok arca, Magyar Zsidó—Keresztény Tanács, Mérleg, Budapest 1992, 126. 45 Vö. Irányelvek és útmutatások a Nostrae aetate című zsinati nyilatkozat 4. pontjának végrehajtásához, a szöveg pream- buluma. A dokumentumot idézi: NEUDECKER, R., Az egy Isten sok arca, Magyar Zsidó—Keresztény Tanács, Mérleg, Budapest 1992, 111. 27
