Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Dobos Károly Dániel: A zsidó-keresztény párbeszéd "jeruzsálemi perspektívából"
DOBOS KAROLY DANIEL A zsidó-keresztény párbeszéd, Jeruzsálemi perspektívából" C. Ennek az arab nyelvű és a muszlim-arab kulturális háttérből értelmezhető cső- portnak a történelmi tapasztalata jelentősen eltér a történelem megtapasztalásá- nak európai vagy amerikai mintáitól, de sok ponton érintkezik az izraeli zsidóság orientális szegmensének élményeivel.20 D. Ez az arab kultúrájú és orientáltságú keresztény kisebbség ״nolens-volens” részese az izraeli-palesztin politikai konfliktusnak is. Ezek a sajátos karaktéig egyek teszik értelmezhetővé a dialógus partikuláris kérdésiéivé té- seit: • Hogyan jellemezhető a keresztény kisebbség egzisztenciális tapasztalata a zsidó ál- lamban? • Ezzel szoros összefüggésben, keresztényként hogyan kell helyesen értelmezni íz- rael választottságának visszavonhatatlan tényét,21 továbbá Izrael mint közösség és Izrael mint állam egymáshoz való viszonyát? S e kérdés tovább vezet a bibliai sző- vég fundamentalista értelmezésének problémájához, mely mindkét fél részéről haj- lamos illegitim olvasatokat produkálni.22 • Mi a nyugati kereszténység felelőssége az izraeli-palesztin konfliktusban? • Mi módon tud a zsidó-keresztény dialógus sajátos formája hozzájárulni egy békés, igazságos és pluralista társadalom felépítéséhez? 3. Végezetül létezik Izraelben a kereszténység néhány olyan sajátos szegmense, mely je- lenleg szervezett formában semmiféle dialógust nem folytat a zsidó partnerrel, de a jövő- ben e ponton is átalakulás várható. Itt elsősorban két csoportra gondolunk: elsőként azokra a (volt Szovjetunióból, illetőleg Etiópiából érkező) bevándorlókra, akik egzisz- tenciális okokból hagyták el hazájukat. E bevándorlók egy része olyan (legtöbbször zsidó felmenőkkel rendelkező) keresztény, aki a bevándorláskor önmagát zsidóként aposztrofálta.23 Az izraeli kormány e közösségek gyors asszimilációjában reménykedett, ugyanakkor e keresztények bizonyos csoportjai az utóbbi időben titkos vagy félhivatalos egyházi (protestáns, ortodox és katolikus) közösségeket hoztak létre. Egy másik — ha- gyományos kategóriáinkkal nehezen leírható - közösség a ״messiáshívő zsidók” (Mes- sianic Jew) növekvő tábora.24 E csoportok jövőbeli dialógusának kérdéseiben előkelő helyet kell kapnia a következő témáknak: 20 A Közel-Keleten élő zsidó és keresztény közösségek az iszlám fennhatósága alatt (az arab hódítók 638-ban fog- lalják el Jeruzsálemet) hasonló kisebbségi sorsba kényszerültek. Később, a politikai hatalmat gyakorló muszli- mokkái együtt osztoztak az európai kolonizációs politika előretörése által okozott gazdasági és kulturális ״sokk” negatív hatásaiban. Közvetlenül nem voltak érintve a II. világháború és a holokauszt tragikus következményei- ben. 21 Vö. Lumen Gentium 16. Vö. http://vatican.va/archive/hist_councils/ii_vatican_council/documents/vat-ii_ const_19641121_lumen-gentium_en.html. (A kutatás ideje: 2010. november 9.) 22 Zsidó fundamentalisták a bibliai szöveg bizonyos helyeire hivatkozva kívánják legidmizálini politikai igényeiket ״Nagy-Izrael” megteremtésére, míg az arab keresztények a ״felszabadítás teológiájának” helyi változatait hozták létre a szöveg más pontjaira támaszkodva. Vö. Gasperis, F. R. de, The Interreligious Dialogue in Jerusalem, vö. http://www.etrf1.org/Articles/DeGasperis.htm. (A kutatás ideje: 2010. november 9.) 23 E személyek pontos számaránya nehezen megbecsülhető. Vö. Neuhaus, D. M., Dialogue in Jerusalem; vö. http://www.biblico.it/doc-vari/neuhaus_ing.html#_ftn2. (A kutatás ideje: 2010. november 9.) 24 A közösség létszámát Izraelben 6 és 15 ezer fő közé becsülhetjük, arányuk az Amerikai Egyesült Államokban ennél jelentősebb (kb. 250 000). A közösség tagjaijézus Krisztus üdvözítő szerepét elfogadják, ugyanakkor nem 24
