Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Dobos Károly Dániel: A zsidó-keresztény párbeszéd "jeruzsálemi perspektívából"
A zsidó-keresztény párbeszéd Jeruzsálem! perspektívából" DOBOS KAROLY DANIEL ״ A zsidó és keresztény identitás és öndefiníció eltérő mintái. Van-e létjogosultsága a kereszténység sajátos zsidó formájáról beszélni? • Milyen problémákat jelent e sajátos identitású csoport következő generációjának nevelése? Mi módon képes a modern héber (izraeli) nyelv e nevelés médiumának szerepét betölteni? * Mi a helyes válasz/magatartás az izraeli lakosság bizonyos köreiben érezhető nega- tív attitűdre mindenféle vélt vagy valós keresztény missziós tevékenységgel (ese- tenként általánosan a keresztény jelenléttel25) szemben? 1. A zsidó-keresztény párbeszéd izraeli kontextusának univerzálisan hasznosítható tanulságai A fentiekben röviden áttekintettük a zsidó-keresztény párbeszéd sajátos izraeli kontex- tusát. A továbbiakban arra teszünk kísérletet, hogy néhány olyan jellegzetességre hívjuk fel a figyelmet, melyek fontossága e sajátos kontextusból talán még inkább érzékelhető. Másképpen fogalmazva, azt kérdezzük meg: hogyan képes (vagy ma még inkább: hogyan lenne képes) az Izraelben folyó zsidó-keresztény párbeszéd a globális vagy más lokális mintákat új tartalmakkal megtermékenyíteni. A. A judaizmus egzisztenciális érvényű megtapasztalása. A Nostra aetate zsinati nyilatkozatot megerősítő és értelmező egyházi állásfoglalások26 talán mind a mai napig leginkább fi- gyeimen kívül hagyott pontja az élő zsidósággal, a zsidó vallás posztbiblikus, jelenkori valóságával való találkozás javaslata. E posztbiblikus zsidó vallás időről időre tanúságot tett a teremtő Istennel való személyes kapcsolatáról, és az Istennel való mély és őszinte találkozás pillanataitól áthatva hatalmas méretű vallási irodalmat produkált. Ez az írásbe- liség, valamint a belőle fakadó és általa inspirált vaüási rendszer szinte teljesen ismeretlen nem csak az átlag keresztény, de sokszor a teológiailag képzett hallgatóság előtt is. E ha- talmas tradíció kiaknázatlanul hever a lábaink előtt! S e ponton nem pusztán arról van szó, hogy a zsidó vallással való bensőséges találkozás ,,kitágítja azon lehetőségek tárházát, amelyeken keresztül az isteni megtapasztalható, vagy hogy bővíti azon lehetőségeink skáláját melyen keresztül az emberi szavakkal kimondhatatlan valóság megfogalmazha- tóvá válik”27. Ezeket a tapasztalatokat más vallásokkal történő találkozások is közvetíteni tudják. A judaizmussal való találkozás minőségileg más kategóriába tartozik. Az idős rabbi Irving Greenberg, az amerikai ortodoxia egyik meghatározó alakja, a két vallás kívánnak kilépni a ״testi Izrael kiválasztottságából”, s e módon tudatosan ragaszkodnak a zsidó vallás legfonto- sabb előírásaihoz (szombat, kóser étkezés stb.) E közösség jelenléte, illetőleg arányuk növekedése mindkét fél számára nehezen kezelhető jelenség. Vö. Rottenberg, I., Christian-Jewish Dialogue — Exploring our Communali- ties and our Differences, Hebraic Heritage Press, Atlanta 2005, 179-195. 25 Igen tanulságos e tekintetben a Jerusalem Center for Jewish-Christian Relations 2008-ban publikált ez irányú felmérése: Summary of a public survey of attitudes among the adult Jewish population in Israel regarding Chris- tianity, Christians and the Christian presence in Israel. 26 Irányelvek és útmutatások a Nostrae aetate című zsinati nyilatkozat 4. pontjának végrehajtásához vagy Útmutatás a zsi- dók és a zsidóság helyes ábrázolásához a katolikus egyház igehirdetésében és hitoktatásában, mindkét dokumentum ma- gyár fordítása elérhető: Neudecker, R., Az egy Isten sok arca, Magyar Zsidó-Keresztény Tanács, Mérleg, Bu- dapest 1992, 109-128. 22 Brill, A., Judaism and Other Religions: An Orthodox Perspective, http://www.bc.edu/dam/f11es/research_sites/ cjl/texts/cjrelations/resources/articles/Brill.htm. (A kutatás ideje: 2010. november 9.). 25
