Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A házasság és a család a bibliai hagyományban
A házasság és a család a bibliai hagyományban RÓZSA HUBA testi egyesülésre vonatkozik a házasságban, hanem felöleli a két nem összekapcsoltságát a teljes embervolt tekintetében. Kifejezi azt a másik nem befogadását és önátadást köve- telő törekvést, amely a férfi és a nő egymást kiegészítő különbözőségéből fakad. Összefoglalva a második teremtéstörténet tanítását, a Biblia a hit igazságaként tanít- ja, hogy a nemek, a férfi és nő kettőssége, a kettősségből eredő egymásrautaltság, amely a házasságban egymásra találássá válik, Isten teremtő tervéből ered. A nő teremtése a fér- fi oldalbordájából ezen igazságok képszerű bemutatása. Jól kifejezi az ember természeté- ben megalapozott és a házasságban beteljesedett odaadást, összetartozást. Egyúttal hang- súlyozza a két nem egyenrangúságát, hiszen a nő a férfi valóságából való. Az elbeszélés döntő eleme az asszony teremtésére irányuló ״segítő társ, aki neki megfelelő” kijelentés, ami egyúttal a házasságban teljesedik be, és kimondja annak lényegét is belevonva mind- két fél egymást kiegészítő polaritását. A két fél házassági kapcsolata alapvetően erkölcsi és szélesebb életterületet fog át. A második teremtéstörténetben a nemek kettősségéből következő termékenység és életadás háttérbe kerül. Az utódoknak való életadás a ״segítő társ, aki neki megfelelő” kifejezés a keretébe illeszkedik bele, és a házasságban az életadás csakis ebben a keretben lesz igazán emberi és szellemi cselekedet. Más szóval kifejezve házasság egy szélesebb, alapvetően erkölcsi természetű, a teljes emberi valóságot átfogó kapcsolat, amelyben az életadás is emberi méltóságot nyer. 2. A házasság elemei az Ószövetség bibliai hagyományában A bibliai őstörténet két elbeszélése a házasságról egy lényegében teológiai természetű magyarázatot nyújt, a teremtő Isten házasságra vonatkozó akaratát, eszményi valóságot mutatja be és a lényegre szorítkozik. A házasság olyan elemeit mutatja be, amelyek érvé- nyesek maradnak a mindenkon ember számára, és a keresztény házasságeszme is rájuk támaszkodik. A többi bibliai szöveg a házasság tényleges, Izrael hétköznapi életében ta- pasztáit valóságával áll kapcsolatban, és sok szempontból kiegészíti a házasság őstörténet- bői megismert arculatát. Azonban a részletek ellenére is csak töredékes képet alkothatunk a házasság intézményéről a bibliai korban. Megállapítható az is, hogy az eszményi teoló- giai természetű tanítás elemeit nem mindig találjuk a házasság hétköznapokban megva- lósult formájában, sőt kérdéses, hogy egyáltalán mennyire helyezhetők ennek keretébe. Ezért megkülönböztetést kell tennünk a házasságra vonatkozó isteni akarat és rendelke- zés, valamint a konkrét házasság között úgy, ahogy azt a bibliai szövegekben találjuk. Ezek előrebocsátásával nézzük meg a házasság intézményének a bibliai hagyományból megismerhető jellegzetességeit! 2. í. A házasság intézményének formája a bibliai Izraelben A házasság intézményének vizsgálata sokat elárul arról a felfogásról, amely körülvette azt a bibliai Izraelben. Számot kell azonban vetnünk a bibliai hagyományból szerezhető ismeretek korlátozottságával, amelyek részben az elbeszélések megjegyzéseire, részben pedig a házassággal foglalkozó jogi szövegekre támaszkodnak. A szociális és jogi háttér teljes egészében aligha tárható fel. Bevezetésként a házassággal összefüggő szóhasználatot vizsgáljuk meg. A bibliai szóhasználatból hiányzik a ״házasodik” ige és a ״házasság” főnév. A helyette alkalmazott nyelvi megoldás a férfi szempontját képviseli. A házasodás aktusát az ״asszonyul venni magának” (חקל ל1 השאל)(Ter 4,19;11,29; 20,3; 1 Sám 25,39.40.43 stb.) kifejezés adja vissza, és mint látható, a férfi oldaláról történő cselekményt mondja ki. A házasságkötés203
