Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A házasság és a család a bibliai hagyományban
A házasság és a család a bibliai hagyományban RÓZSA HUBA nító jellegű. Mind tartalmukban, mind pedig műfajukban sokrétűek. A szövegek je- lentős része elbeszélő szöveg (maga a két teremtéstörténet is ide sorolható), élethelyzete- két beszélnek el, szereplőik adott esetben a házasságban élő férfiak és nők, és a leírásból lehet az izraelita házasság nűvoltára következtetéseket levonni. Erre a legjobb példát a Teremtés könyvének elbeszélései adják Izrael ősatyáiról, a pátriárkákról, amelyekből gaz- dag ismereteket kapunk a pátriárkái család házassági szokásairól s annak tulajdonságai- ról.2 A bibliai szövegek jelentős csoportja a házassággal foglalkozó jogalkotásból ered, és a polgári természetű, valamint a rituális jellegű jogi problémákra ad eligazítást. Találunk prófétai szövegeket, amelyek JHWH és népe, Izrael kapcsolatát fejezik ki a házasság szimbolikájában, a bölcsességi irodalomhoz tartozó mondásokat a férfi és a nő kapcsola- tárói a házasságban, és annak erkölcsi értékeiről. Végül említsünk meg egy költői szőve- get is, az Énekek énekét, amely a férfi és a nő szerelmét énekli meg. A szövegek tehát sokrétűek, és nem minden esetben hozhatók összhangba egymás- sál. Ez az adottság kétségtelen problémát jelent az ószövetségi házasság magyarázatánál. Számolnunk kell azzal a ténnyel is, hogy a bibliai hagyomány a reális életet adja vissza, ami azt jelenti, hogy a férfi és a nő házassági kapcsolatának jó és árnyoldalaival egyaránt találkozunk, és a házasság olyan formája van jelen a bibliai szövegekben, amelynek egyes elemei a keresztény olvasó, és egyáltalán a mai ember számára már idegenek. Mindezek ellenére az ószövetségi házasság összességében egyetemes érvényű értékeket hordoz, és a számunkra idegen elemei is ezeket akaiják foganatosítani (pl. a gyermekáldás, utódok biztosítása). Ezért téves lenne az üdvtörténeti múlt már érvényét vesztett tanújának te- kinteni, amelynek számunkra nincs tanító értékű mondanivalója. í. 2. Tanítás a házasságról a bibliai őstörténetben Mint már említettük, az ún. bibliai őstörténetben (Tér 1—11) a világ és az ember terem- tésével kapcsolatban találunk kifejezett tanítást a házasságról a hatnapos teremtéstörté- netben (Tér 1,1—2,4a), és az ember és az asszony teremtéséről (Tér 2,4b—25) szóló má- sodik teremtéstörténetben. Ez a két szövegszakasz a házasság témájában megalapozó karakterű, mert a nemek és a házasság eredetét Isten teremtő akaratára vezetik vissza. Je- lentőségüket az Újszövetség is tanúsítja, amennyiben Jézus a házasság felbonthatatlansá- gának igazolásaként (Mk 10,2—9 párh.) Isten eredeti szándékára hivatkozik, idézve a két teremtéstörténet szövegét (Mk 10,6 — Tér 1,27: Mk 10,7-8a - Tér 2,24). 1. 2. 1. A HATNAPOS TEREMTÉSTÖRTÉNET A hatnapos teremtéstörténetben (Tér 1,1-2,4a) a hatodik nap teremtéscselekményében egy szerkezetében és tartalmában önálló szakasz foglalkozik az ember teremtésével (Tér 1,26—31).3 A házasság szempontjából a szöveg két alapvető kijelentése fontos, a férfi és a nő teremtése (Tér 1,27), majd a férfinek és a nőnek adott megbízatás (Tér 1,28).4 Az ember teremtéséről és mibenlétéről hozott isteni döntés (Tér 1,26. vers) végre- hajtása a 27. versben történik: ״Isten megteremtette (ארב bara’) az embert saját képmására (□לצ celem), Isten képmására (□לצ) teremtette (ארב) őt, férfinek és nőnek teremtette (ארב) őket." Az embernek a világ rendjében elfoglalt különleges helyzete kifejezésre jut ab- ban is, hogy teremtésére a szöveg ismét háromszor is a teremteni (ארב) igét használja.5 2 Petersen, L. D., Genesis and Family Values, inJBL 124/1 (2005), 5-23. נ RÓZSA, H., Genesis könyve I, Budapest 2000, 101—102. 4Uo. 106-108. 5 Az ige jelentésének részletes kifejtését lásd: Rózsa, H., Genesis, 92-95. TEOLÓGIA 2011/3-4 199
