Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A házasság és a család a bibliai hagyományban
RÓZSA HUBA A házasság és a család a bibliai hagyományban A 27. vers az ember két közelebbi meghatározottságát jelöli meg. Az egyik az istenképi- ség (םלצ), a másik pedig az ember kétneműsége. Mindkét meghatározottság tartalmát közelebbről majd a 28. vers fejti ki. A 27. versben az ember és a két nem teremtése párhuzamban állnak egymással, amelyben a házasság szempontjából is fontos tanítás jut kifejezésre:- Isten képmására (□לצ) teremtette (ארב) őt (!תא) (ti. az embert) —férfinek és nőnek teremtette (ארב) őket (□תא). A párhuzam első része az ember teremtését, pontosabban az emberi faj teremtését jelenti ki, a párhuzam második része ugyanezt mondja ki, de most az ember teremtését kétneműségében ismétli meg. A ״férfi és nő” két szóval jelzett nenn különbözőség együttesen jelzi, hogy mindkét nem részesül mindabban, amit Isten az embernek adott a teremtésben, jelen esetben az istenképiség adományában. Érdekes megfigyelni, hogy a nemek teremtése egyetlen aktusban történik, nincs időbeli egymásutániság, ami szintén aláhúzza egyenlőségüket. 28. vers két témával foglalkozik, vagyis az ember két meghatározottságának, a két- neműségnek és az istenképiségnek a tartalmát fejti ki közelebbről: ״Isten megáldotta őket, és ezt mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet, és hajtsátok azt uralma- tok alá." A 28a vers az embernek adott isteni áldás az élet továbbadására, vagyis az ember kétneműségéről mondottakat egészíti ki. A 28b vers viszont az ember teremtmények feletti uralmát részletezi, vagyis az ember istenképiségének tartalmát világítja meg. A Tér 1,27—28 versekről összegzőén elmondhatjuk, hogy a 27. vers a két nem megte- remtéséről beszél, akik emberi méltóságukban egyenlők, mert mindkét nem Isten kép- másának hordozója, és a 28. versben mindketten egyenlően, ugyanazt megbízatást kap- ják a világ feletti uralomra. Ebből alapvetően következik a két fél helyzete a házasságban is. A sokasodásra adott parancs mellett, vele egyenlő szinten ott áll a teremtmények fe- letti uralomra adott megbízatás is, ami jól kifejezésre juttatja, hogy a férfi és a nő a Te- remtés könyve 1. fejezetében több mint biológiai értelemben vett pár, inkább szociális természetű partnerség van köztük.6 A 27. és 28 versek teológiai jelentősége az ember teremtésével összefüggésben az alábbiakban értékelhető ki: A bibliai szerzőt az emberrel kapcsolatban az a kérdés foglal- koztatja, hogy honnan az ember, honnan az ember kétneműsége, a nemek eredete. Ezekre ad választ a 27. és 28a vers. Az ember Isten teremtő akaratából lépett a világba. Az ember kétneműsége, a házasság és az élet továbbadása Isten teremtő akaratából ered. Mindkét nem ugyanazon istenképiség birtokosa, tehát emberi méltóságukban egyenlők. Elhangzik az is, hogy szaporodjanak és sokasodjanak, tehát a kétneműség az élet to- vábbadásának alapvető eleme. A bibliai szöveg itt ugyan nem beszél kifejezetten házas- ságról és a két nem egymáshoz való viszonyáról, amely a házasságban jut beteljesedés- hez, de az élet továbbadása a bibliai gondolkodásmódban feltétlenül a házasság keretéhez kapcsolódik. Ebből az is következik, hogy a házasság csak a két nem életkapcsolatában képzelhető el. 1. 2. 2. A MÁSODIK TEREMTÉSTÖRTÉNET A második teremtéstörténet (Tér 2,4b-25) az ember és az asszony teremtését beszéli el képszerű formában. Míg a Teremtés könyvének 1. fejezete a hatnapos teremtéstörténet- ben általánosabban ad feleletet a nemek eredetére, és a termékenységet hangsúlyosan említi, a házasság pedig csupán közvetve található szövegében, addig a Teremtés könyvé6 Hamilton, V. P., art. Marriage, Old Testament and Ancient Near East, ABD 4 (1992), kol. 559—569, 568. 200
