Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A házasság és a család a bibliai hagyományban
RÓZSA HUBA A házasság és a család a bibliai hagyományban mert úgy véljük, hogy ennek ismerete képes feltárni a házasság és a család valódi termé- szetét, valamint értékeit. Mint látni fogjuk, az ó- és újszövetségi bibliai tanítás rendkívül átfogó, és kiteljed az élet széles területére. Egyszerre teológiai tanítás a férfi és a nő há- zasságban kiteljesedő kapcsolatáról, a teológiai tanítás szemléltető eszköze Isten és kö- zössége (Izrael és az egyház) kapcsolatáról, egyszerre tanítás arról, hogy a család Isten üdvtörténeti eszköze ígéreteinek teljesítésére az Ó- és Újszövetségben egyaránt, a család az emberi élet erkölcsi kiteljesedésének kerete a bibliai bölcsességi irodalomban, és a bibliai Izrael jogalkotásának része a családjog, védelmezve ezt a fontos intézményt. A rö- vid felsorolásból kiderül, hogy a család és házasság témája a bibliai hagyományban na- gyón kiteijedt, és több a Bibliából vett szokásos lapos moralizálásnál. Végül tegyünk hozzá, hogy a bibliai hagyomány ismertetése a házasságról, családról és a nemek viszonyáról azért döntő érvényű, mert a Biblia a kinyilatkoztató Isten tekm- télyével rendelkezik, Isten szava az emberiséghez, és érvénye felette áll minden emberi okoskodásnak és megfontolásnak. Ugyanakkor azt is látni fogjuk, hogy ez a bibliai tani- tás elég rugalmas, konkrét megvalósulásában már a bibliai idők törvényeihez alkalmaz- kodott, és lehetőséget ad a jelen kor igényeinek figyelembe vételére is. Az értekezés témájával kapcsolatban eligazításul két előzetes megjegyzést szeret- nénk tenni. Először: Az előadás címében a házasság és a család mint különálló valóság szerepel. A házasság nem azonos a családdal. A házasság két (monogámia) vagy több (poligámia) különböző nemű személy tartós, egy adott kultúrában vallásilag és társadalmilag légi ti- mizált együttélése/életszövetsége, amely magában foglalja a férfi és a nő kapcsolatának helyzetét a házasságban, és azt, hogy a házasság mire irányul. A család a két ember együttéléséből/életszövetségéből létrejött közösség, amelynek befelé (férj, feleség, gyér- mek) és kifelé (félj, feleség családi vonatkozásai: nagyszülők, sógor stb.) irányuló viszony- latai vannak, ezért a kettőről külön kell beszélni. Ezt alátámasztja az is, hogy a Biblia ki- fejezetten tanítást ad a házasság isteni alapításáról és természetéről, míg a családra nézve közvetve kell a Biblia szövegéből ismereteket szerezni, amennyiben a bibliai hagyó- mányban folyamatosan jelen van, és ebből az adottságból kell következtetéseket levonni a család jelentőségére. Másodszor: A házasság és a család az O- és Újszövetség viszonylatában új jellegze- tességeket ölt, ezért külön beszélünk a házasságról és családról az Ószövetségben, majd pedig külön az Újszövetségben. Ebből a megállapításból majd az is következik — mint majd látni is fogjuk —, hogy a házasságnak és a családnak mindkét szövetségben van kö- zös, ugyanakkor önálló vonása is, vagyis változásnak alávetett mind a kettő. I. ÓSZÖVETSÉG 1. Házasság az Ószövetségben 1.1. A házassággal foglalkozó szövegek az Ószövetségben Az Ószövetségben nem találunk kimerítő, katekizmus jellegű, összefoglaló tanítást a há- zasságról. Az ún. bibliai őstörténet (Tér 1—11) a világ és az ember teremtésével kapcso- latban ad kifejezett tanítást a házasságról a hatnapos teremtéstörténetben (Tér 1,1—2,4a), és az ember és az asszony teremtéséről (Tér 2,4b-25) szóló második teremtéstörténet- ben. Ezeken túlmenően a többi bibliai szöveg már csak a házasság tényszerűségéből in- dúl ki, és ebből bontakozik ki mondanivalójuk, ami nem minden esetben közvetlen taEOLOGIA 2011/3-4 198
