Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Németh Norbert: Misztériumteológia Odo Caselnél, és teóriájának jelentősége a keresztény beavatás mai gyakorlatában
NEMETH NORBERT Misztérium teológia Odo Caselnél, és teóriájának jelentősége... található apátságban végzett kutatási időszak alatt volt módom alaposan megismerni a misz- tériumteológia rendelkezésre álló, teljes irodalmát. Meggyőződésem szerint ez a forrás- kutatás és eredményeinek felhasználása növeli a dolgozatnak az értékét. Az Abt-Herwe- gen-Ins ti tu than őrzik Casel hétfőnként megtartott liturgikus konferenciájának több ezer oldalas, az 1923 és 1948 között vezetett éves lelkigyakorlatainak kéziratos anyagát is. Casel mindennapos monasztikus tapasztalatából született meg a teológiailag reflek- tált tézise, hogy Krisztus üdvtörténeti tette a liturgiában számunkra is elérhető, élő való- ság. Casel teóriájának korabeli, de máig érvényes aktualitása — amelyet XVI. Benedek pápa ,,a XX. század leggyümölcsözőbb teológiai tézisedként értékel4 - abból adódik, hogy rámutatott arra, hogy a keresztény hit esszenciája, Krisztus cselekvésének a múltat, a jelent és a jövőt átfogó és megalapozó emlékezete kitapinthatóan jelen van az egész Egyház és az egyén liturgikus cselekvésében. Odo Casel két doktori értekezése — az elsőt Rómában írta Die Eucharestielehre des heiligen Justinus Martyr címmel (1913), a másodikat a bonni egyetemen védte meg De philosophorum graecorum silentio mystico címmel (1919) — alapvetően a kettős érdeklődését igazolja: a teológiait és a filozófiait. Casel alaptétele, hogy a kereszténység kezdeteitől fogva nem titkolta a szimpátiáját és a fogékonyságát a pogány misztériumvallások iránt. A korai egyház ezt a vonzódást al- kalmasnak ítélte arra, hogy ezek a formák hordozzák az új, keresztény tartalmakat. Ez a fajta, a pogány kultuszok irányában meglévő rokonszenv visszaköszön a keresztény szó- és fogalomhasználatban, persze már úgy, hogy új értelmet kaptak az eredetileg pogány misztériumokban alkalmazott kifejezések. Másrészt Casel azt is világossá tette, hogy a pogány és a keresztény misztériumok, és azok szóhasználata között tartalmi és jelentés- beli szinten komoly különbség van5. A bencés teológus fáradhatatlanul érvelt amellett, hogy a keresztény kultusznak elsőbbsége van a pogány kultusszal szemben. Persze ez a magyarázat nem minden tekintetben és nem mindenki számára meggyőző. Casel nem azt állítja, hogy a keresztény kultusz a pogány misztériumvallásokból fejlődött ki. Mind- össze arról van szó, hogy a kereszténység felhasználta a pogány világ néhány klasszikus misztériumának elemét, hogy saját liturgiáját gazdagítsa olyan módon, hogy az eredeti, evangéliumi jelentést ne homályosítsa el, hanem még jobban kifejezze és felragyogtassa. Casel ezeket a pogány kultuszokat a kereszténységre felkészítő iskolának tekintette.6 Casel és Maria Laach mint virágzó szellemi és lelkiségi központ szerepének teoló- giatörténeti értékelése nyilvánvalóvá teszi jelentőségüket a liturgikus mozgalomban. Casel misztériumtanának a forráselemzése (ó- és újszövetségi, valamint patrisztikus) se- gítheti a kutatót abban, hogy világossá váljék az a nagyszabású caseli vállalkozás, amellyel a keresztény rítust (kultuszt) a hit alapjaiba integrálja. Casel misztériumtanának a fórrá- sait vizsgálva fény derül arra a nem elhanyagolható teológiai erőfeszítésére, amellyel ma- gát a liturgiát mint forrást fedezi fel és értelmezi. A teológiatörténetet alaposan szemügy- re véve annak lehetünk tanúi, hogy évszázadokon át teljesen megfeledkezett a teológiai reflexió a rituális tapasztalatról, ami nem a ״rubrikát” jelenti, nem is a ״hogyan kell ünne- pelni a szentséget” kérdésre kíván válaszolni, hanem a liturgikus ünneplés alanyára, tár- gyára és okára világít rá. Casel tézise a liturgia és a teológia egymásra találását segítette 4J■ Ratzinger, J., Opera omnia, XI, trad.it., Teológia della liturgia, Roma 20112, 221. Vő. Uő., Die sakramentale Begründung christlicher Existenz, Freising 1966, 5. (Die vielleicht fruchtbarste theologische Idee unseres Jahrhunderts, die Mysterientheologie Odo Casels) 5 Vö. Casel, O., Liturgia come mistero, Napoli 2002, 101. 6 Vorschule Christi, vö. Casel, O., Liturgia come mistero, 35. 172
