Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Németh Norbert: Misztériumteológia Odo Caselnél, és teóriájának jelentősége a keresztény beavatás mai gyakorlatában
NÉMETH NORBERT Misztériumteológia Odo Caselnél, és teóriájának jelentősége a keresztény beavatás mai gyakorlatában1 A címválasztás is arra utal, hogy a caseli misztériumtan kimutathatóan formálta ״a ke- resztény kultusz teológiájának”1 2 (katekumenális jellegű szentségi teológiának) a II. Vati- kánum során kialakult arculatát. Nehéz vállalkozás egy komplett doktori tézist néhány sorban visszaadni úgy, hogy ne sérüljön a témavezetés íve, a kiindulási kérdésre adott válás* meggyőző és következetes bemutatása. Szinte lehetetlen kísérlet egy minden rész- letre kiteijedő könyvet megírni Casel teológiai életművének értékeléséről. Ez a cikk mindössze arra vállalkozik, hogy a források felhasználásával igazolja azt, hogy caseli misztériumtannak döntő szerepe volt a katekumenátus intézményének visszaállításában és a zsinati szentségi teológia arculatának kialakulásában. Az értekezés központi problémája a misztérium-teológia sajátos kérdése: miképpen válik jelenvalóvá itt és most Krisztus üdvtörténeti tette? Erre a kérdésre Johann Her- mann (Odo) Casel (1886-1948) teológiájában találtam meg az adekvát választ, akinek az élete így összegezhető: monasztikus tapasztalat és teológiai reflexió. Szerzetesként életé- nek forrása a liturgia volt, amit nemcsak tanult és tanított, hanem amiből élt. Casel nem- csak bencés szerzetes és teológus volt, hanem volt benne egy kiolthatatlan és rajongó szeretet a klasszikus antikvitás és a vallástörténet iránt. Meg kell jegyezni azt is, hogy Ca- sei 1922 és 1948 között (egészen haláláig) a Herstelle-i Szent Kereszt Kolostor lelki atyja volt, ahol a bencés nővérek maguk között így szólították: ״Mystagogus nobis et pater״. 2010-ben, Casel teológiájának forrásait kutatva, megismertem a Maria Laach-i apátságban (Abt-Herwegen-Institut, Németország) azt a virágzó spirituális és kulturális atmoszférát, amely Casel egész miszténumszemléletének az ihletője volt. Bepillantást kaptam a XX. századi német liturgikus mozgalom bölcsőjébe és legfontosabb központ- jába, Maria Laach bencés apátságába, ahol a legelső szentmisémet éppen a kriptában ün- nepelhettem, pontosan azon a helyen, ahol 1921. augusztus 6-tól - B. Neunheuser nosztalgikus és lelkes visszaemlékezése szerint3 — tartották ugyan még latinul az ún. ״Krypta-Messé”-t, azonban a szerzetesek ekkor már a hívekkel szemben miséztek, és bi- zonyos részeket németül imádkoztak jóval a II. Vatikáni Zsinat előtt. A Bonn közelében 1 Németh Norbert doktori tézisének rövid tartalmi összefoglalója, amelyet a római Gergely Egyetemen 2011 má- jusában védett meg és publikált. 2 Vö. Grillo, A., A liturgia születése a 20. században, Pannonhalma 2006, 253. 3 Vö. Neunheuser, B., Die ״Krypta-Messe” in Maria Laach. Ein Beitrag zur Frühgeschichte der Gemeinschaftmesse, in LuM 28 (1961), 70-82. A ״Krypta-Messé”-ről részletesebb leírást lásd: Pecklers, K. F., Liturgia, Brescia 2007, 121-122. 171
