Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Fodor György: Ki a "Nagy Tanács" angyala? - Iz 8,23b-9,1-6 (LXX: 9,1-7)
FODOR GYÖRGY Ki a ״Nagy Tanács” angyala?1 íz 8,23b-9,l6־ (LXX: 9,1־ל) Manapság már alig akad olyan bibliakutató, aki a Szeptuaginta fordítás (LXX) és a ma- szoréta szöveg (TM) közötti eltéréseket azzal magyarázza, hogy a a) fordítók nem tudtak jól héberül és/vagy görögül, b) a fordítók nem voltak elég felkészültek és/vagy pontatla- nul végezték munkájukat. Mint látni fogjuk - anélkül, hogy ez képezné a jelen tanul- mány központi témáját —, a LXX egyes könyvei különböző időben (helyen?), külön- böző körülmények között, különböző fordítók által születtek meg. Minket sokkal inkább érdekel az a több évtizedes szakmai vita, melynek tárgya: va- jón ténylegjelentős szerepet játszott-e a görög fordítás a messiási —, s azon belül is a kirá- lyi messiási — eszme végső fejlődési szakaszát illetően?1 2 J. Coppens azon kutatók közé tartozik, akik szerint a LXX jelentősen hozzájárult a királyi messiási várakozás felerősödéséhez a Kr. e. II—I. században. Az általánosan el- fogadott a biblikus kutatásban, hogy a perzsák irányította Jehud tartományban háttérbe szorult a királyi üdvösségközvetítő jelentősége. Coppens szerint ezután — többek között — éppen a LXX fordítói emelik magasra a királyi messiás zászlaját, amelynek legfőbbjei- lemzői a következők: a) ez a messiás emberi, mindazonáltal transzcendens tulajdon- Ságokkal is rendelkező üdvösséghozó b) az eszkatológikus korban jön el és megvalósítja Isten uralmát a földön c) legtöbbször és szűkebb értelemben a messiásvárás egy dávidi le- származotthoz kapcsolódik.3 A kutatók másik csoportja viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a Szeptuaginta nem egységes fordítás, következésképpen nem számolhatnak következetes teológiai hangsúlyokkal minden egyes könyvben. J. Lust konkrét helyekre utal (pl. íz 9,5-6; íz 42,1), ahol azt láthatjuk, hogy a LXX gyengíti vagy elkerüli a lehetséges messiási ér- telmezést.4 1 Ez a tanulmány eredetileg ״Rewriting Tendencies in Is-LXX 9,1-7” címmel hangzott el előadásként a Károli Gáspár Református Egyetem által megrendezett ’Rewritten Bible Conference’ során 2011. 07. 11-én. 2 A téma kutatástörténetét és az eltérő álláspontokat illetően lásd: LUST, J., ’Messianism and the Septuagint’, in: Messianism and the Septuagint. Collected Essays, ed. K. Hauspie (BETL 178), University Press - Peeters, Leuven 2004, 9-26., valamint: Knibb, M. A., 'The Septuagint and Messianism: Problems and Issues’, in The Septuagint and Messianism, ed. M. A. Knibb (BETL 195), University Press - Peeters, Leuven 2006, 3-19. 3 Coppens, J., Le messianisme royal: Ses origines, son développement, son accomplissement (LD 54), Les éditions du Cerf, Paris 1968, 11-15. Ezt a definíciót J. Lust is átveszi megjegyezve, hogy más meghatározás is lehetséges, vő. LUST, J., ’Messianism and Septuagint’, 10.6. lábjegyzet. 4 Lust, J., ’Messianism and Septuagint’, 10-12. Óvatos véleményét osztja többek között: Harl, M., ’Les Divergences entre le Septante et le text massorétique’ in Dórival, G. - Harl, M. - Munnich, O., La Biblegrecque des Septante, 145
