Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Fodor György: Ki a "Nagy Tanács" angyala? - Iz 8,23b-9,1-6 (LXX: 9,1-7)
FODOR GYÖRGY Ki a ״Nagy Tanács" angyala? Köztudott, hogy a ,messiás’ szó az Ószövetségben a felkent dávidi uralkodóra, majd a fogság utáni szövegekben - a felkent főpapra vonatkozik, mint személyre. A későbbiek- ben - az intertestamentális korban minden bizonnyal — azonban ezt a kifejezést a vég- időben érkező üdvösséghozóra vonatkoztatják mind a zsidó, mind a keresztény hagyó- mányban. A ,végidővel’ és a ,végső dolgokkal’ (eszkaton, eszkatológia) kapcsolatos fogalmi vitát csak annyiban kívánjuk érinteni, amennyiben a továbbiak megértéséhez szükséges. Az eszkatológia lényege egy olyan jövő meghirdetése (legtöbbször a próféták által) és várása, amely Isten műve és a végérvényesség jegyeit viseli magán. Ez az eszkatológia hozhat ítéletet és üdvösséget (akár egyszerre is, kinek-kinek érdeme szerint). Az ószö- vetségi eszkatológia organikus fejlődésének folyamatát figyelembe véve azon - többsé- get alkotó - kutatók véleményéhez csatlakozunk, akik szerint: jóllehet a végső üdvösség a világfeletti Isten tette, ez a mű ebben a világban, ebben az üdvtörténetben veszi kezde- tét (nem zárva ki az egymástól minőségileg különböző ״két korszak” eszméjét). Az eszkatológia nem azonos az apokaliptikával (ez utóbbi késői jelenség az Ószö- vétség teológiájában). ,Akut eszkatológiának’ is nevezhetnénk, amely zárt rendszer, s amelyben már megkezdődött a végső harc előre megírt forgatókönyve Isten és az is- tenellenes erők között. Isten győzelme után kozmikus értelemben is uj világkorszak kö- vetkezik, amely mindenestől és véglegesen átalakítja az előző korszakot. Az apokahptika egészen egyedi teológiai, műfaji és stílusbeli karakterisztikumokkal rendelkezik." A fogalmi tisztánlátás miatt azt is meg kell jegyeznünk, hogy bár az eszkatológia és a messianizmus számos ponton érintkeznek egymással és hatnak egymásra, e két teoló- giai eszmének eredetileg önálló hagyománytörténete van, ami — többek között — abban nyilvánul meg, hogy remekbeszabott eszkatológikus szövegeket találunk — üdvösség- közvetítő (messiás) nélkül! (Vö. pl. íz, 66,18-22.) Amikor az elemezendő izaiási szövegre fordítjuk figyelmünket, szem előtt kell tar- tanunk: a LXX szövegei a hellenisztikus zsidóság vallásos erőterében, annak szellemi- társadalmi miliőjében keletkeztek, s mint ilyenek, számos ponton magukon viselik a re- interpretáció (relecture, rewriting) jegyeit. Olykor ezek segítik az egyes könyvek fordításának időbeli meghatározását. Iz-LXX keletkezésének ideje a kutatás mai állása szerint a Szeleukida-korszak, beleértve az elhúzódó Makkabeus szabadságharc idejét is (Kr. e. II. sz. közepe és a II. sz. második fele).6 Nem tudjuk, milyen héber szöveget használt(ak) Iz-LXX fordítója (vagy fordítói). Lehetséges, hogy a mi TM-szövegünktől néhol eltérő héber ’Vorlage’ volt a fordítás ki- indulópontja. Azt sem tudjuk minden esetben teljes bizonyossággal eldönteni, vajon a TM-től eltérő variánsok már a ’Vorlage’ héber szövegében adottak voltak-e, vagy a for- dítótól származnak? Közismert tény a biblikus kutatásban, hogy a hellenisztikus korban Editions du Cerf, Paris 1988, 201—222. Jobes, K. H., — Silva, M., Invitation to the Septuagint, Grand Rapids, Baker Academic; Paternoster, Carlisle 2002, 96—97; E.Tov szerint azokban a görög könyvekben fordulnak elő leggyakrabban változtatások a héber szöveggel szemben, amelyek ״szabad”-fordítás jellegűek (whose translation is ’free’ in character). Tov, E. ’Diegriechischen Bibelübersetzungen’, in ANRWII. 20.1 (1987), 147. 5 Az ószövetségi eszkatológia és apokahptika átfogó kutatástörténetéhez lásd: Rózsa, H., Üdvösségközvetitők az Ószövetségben, Budapest 2001, 25-39; Fodor, Gy., ’Az eszkatológia fogalma az Ószövetségben’, in Studia Biblica Athanasiana 2 (1999), 5—34. 6 Lust, J., ’Messianism in the Septuagint: Isaiah 8,23b-9,6(9,l-7), in Messianism and the Septuagint. Collected Essays, 165; Datálása alapvetően támaszkodik R. Hanhart kutatásaira, vö. Hanhart, R., ’Die Septuaginta als Interpretation und Aktualisierung. Jesaja 9:1(8,23)—7(6)’, in I.L. Seeligmann Volume. Essays on the Bible and the Ancient World, (eds.) A. Rofé - Y. ZAKOVITCH, Rubinstein, Jerusalem 1983, 331-346. 146
