Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Puskás Attila: Dolhai Lajos: A szentségek teológiája
KÖNYVSZEMLE eredményeinek. Amint a kötet bibliográfiája meggyőzően mutatja, a szerző az elmúlt évtizedekben számos monografikus művével, tanulmányával és szakcikkével gazdagítot- ta már eddig is a szentségek katolikus teológiáját. Örvendetes tény, hogy Cserháti József és Gál Ferenc önálló, összefoglaló szentségtani munkái (Cserháti József, Az egyház és szentségei, 1972; Gál Ferenc, Az egyház kegyelmi rendje, 1981) után mintegy negyven, illetve harminc évvel, valamint Gánóczy Sándor szentségtani bevezetésének magyar nyelvre fordítását (Bevezetés a katolikus szentségtanba, 2006) követően néhány esztendő- vei a szentségek teológiájáról egy átfogó, a legújabb tanítóhivatali dokumentumokat és teológiai megfontolásokat is magába építő művet olvashatunk magyar teológus tollából. Dolhai Lajos most megjelent dogmatikai szentségtanának első része bevezetést ad a szentségtani reflexió történetébe és vázolja a szentségtani alapfogalmak tartalmát. Ennek az általános bevezetésnek külön értéke, hogy sokoldalúan és árnyaltan taglalja a szentsé- gek krisztusi alapításának kérdését, nagy hangsúlyt fektet a Szentléleknek a megdicsőült Krisztussal együttműködő szentségi cselekvésének a kiemelésére, részletesen tárgyalja az ige és a szentségek kapcsolatát tekintettel a katolikus-protestáns szempontok különbsé- geire, de az ökumenikus közeledés lehetőségeire is. Külön fejezetet szán a szerző a szén- telményeknek, valamint a szentségi üdvrend jellemzésének, melyet a kötet végén kiegé- szít a szentségi üdvrend belső kapcsolatainak a megmutatásával. A szerző a tankönyv második részében dolgozza ki az egyes szentségek teológiáját. A Katolikus Egyház Kate- kizmusát követve csoportosítja és tárgyalja a szakramentumokat: a beavatás, a gyógyulás, és a közösség szolgálatának szentségei sorrend szerint. Az üdvtörténeti-hermeneutikai dogmatika módszerét alkalmazva előbb az illető szentség biblikus megalapozásával fog- lalkozik, utána áttekintést ad a teológiai reflexió és tanítóhivatali megnyilatkozások dog- matörténeti kibontakozásáról, majd rendszerező összefoglalást ad a szentség kegyelmi hatásairól, végül a szentséggel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket tárgyalja lelkipásztori, jogi illetve antropológiai természetű megfontolások mentén. Könyvében végig érezhető az ökumenikus szempont fokozott érvényesítése (különösen: 1.5, 1.9, II. 1.1.4.6, II. 1.2.6.3). Hasznos szempontnak bizonyul a szerzőnek az a tárgyalási módja, hogy min- den egyes szentség bemutatását az illető szakramentum liturgikus-teológiai elnevezései- nek elemzésével indítja. Ebben is érzékelhető a KEK szemléletmódjának hatása a mű- ben. Dolhai Lajos egyetemi tankönyv formájában megírt szisztematikus szentségtanának erényei közé tartozik a dogmatikai és a liturgikus szempont szerves egysége, az ökume- nikus párbeszéd eredményeinek kritikai számbavétele, valamint a lelkipásztori és kánon- jogi szempontokra utaló gyakorlati jellegű megfontolások beépítése a kötet gondolati ívébe. Mindezek eredményeként egy olyan egységes mü jön létre, melyet nemcsak a teológus és hittanár hallgatók, de a lelkipásztorkodásban résztvevő papok és világi mun- katársak is nagy haszonnal forgathatnak. A most megjelent szentségtan további erénye az, hogy az egyház szentségi-liturgikus tradíciójának tanúságtételét rendkívül gazdagon dokumentálja. A tankönyv tanítását és tanulását megkönnyíti a legfontosabb tanítóhiva- tali szövegek tipográfiailag világosan kiemelése, az összehasonlító táblázatok alkalmazása, valamint a kötet végén a szentségtani hittételek összefoglalása és a szentségek katolikus tanításának vázlatos összegzése. Puskás Attila 136
