Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Török Csaba: Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia
TOROK CSABA Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia masztja alá, nincsen szüksége külső bizonyítékokra. ״A kinyilatkoztatás totalitás, evidencia, egyetemesség, amelyet önmaga támaszt alá...>m - írja teológiája kapcsán R. Fisichella. ״A megígért kegyelmet nem azért kaptuk, hogy többet tudjunk, hanem hogy jobban csele- kedjiink [...] Arra tanít, hogy kik vagyunk, hová megyünk, mit kell tennünk, és hogyan kell azt megtennünk [...] Semmit sem mond nekünk azért, hogy beszéljen hozzánk, a Szentlélek sem Szent Igéjében, sem a lelkiismeretünkben nem ennek megfelelően lép fel. [...] Az ember hajlamos többre tartani a tudást, mint a szentséget... A krisztusi kinyilatkoztatás igazságának vannak külső jelei, amelyek a kutató-vizs- gálódó emberi szellem számára felmutatják annak valószínűségét, hogy valóban termé- szetfeletti eredettel állunk szemben. Ezeknek a jeleknek a legnemesebb formája a tulaj- donképpeni csoda, ami Newman szerint valami módon elengedhetetlen a kinyilatkozta- táshoz.98 99 100 101 ״A kinyilatkoztatás, vagyis Isten közvetlen üzenete az emberhez, már önmagában véve is bizonyos fokig csodaszerű karakterrel bír. [...] És akár csak maga a kinyilatkoztatás, úgy a kinyilatkoztatás evidenciái is többé-kevésbé csodaszerűnek foghatók fel. [...] Azt is mondhat- juk, hogy - röviden szólva - a kinyilatkoztatás egy evidenciája sem meggyőző, ha nem viseli ma- gán a csoda ismertetőjegyét. ”m Nem arról van itt szó, hogy a csoda lenne a kinyilatkoztatás lényege, hanem sokkal inkább arról, hogy amennyiben revelatio revelatávA, valóban iste- ni kinyilatkoztatással találkozunk, akkor azt saját lényegéből fakadóan, mintegy szükség- szerűen olyan jelenségek fogják kísérni, amelyek meghaladják a természet rendjét. Nem önmagukban ezek a csodák jelentik a kinyilatkoztatás biztosítékait, evidenciát, de mégis ezek által juthatunk közelebb a bizonyosság megragadásához.102 A kinyilatkoztatás sajátos természete - természetfölötti eredet és csodás jelek fellé- pése — a tudomány számára nem megközelíthető, éppen ezért akármennyit is fáradozik a tudomány, a saját eszközeivel és rendszereinek keretén belül se cáfolni, se igazolni nem tudja a kinyilatkoztatás igazságát. Azokban az esetekben, amikor a kinyilatkoztatott igaz- ság és a tudományos eredmények ellentmondásba látszanak kerülni, valójában az alábbi lehetőségek valamelyikéről van szó:103 — az adott tudományos vélemény még nem nyert bizonyítást; — nem áll fenn valódi (logikai értelemben vett) ellentmondás a kinyilatkoztatott igazság és a tudomány között; — az ellenállás valami olyasmivel szemben fogalmazódik meg, ami nem is került való- jában kinyilatkoztatásra (ld. a Kopernikusz körüli viták — nem az ókori világkép ke- rült a Szentírásban kinyilatkoztatásra, hanem az azáltal közölt isteni igazság; ezért a heliocentrikus világkép nem a kinyilatkoztatással, hanem az annak a Genezisben formát adó ókori elképzelésekkel áll szemben). 98 Fisichella, R., Introducciön a la Teológia Fundamental, 148. 99 Newman, J. H., Sermon 16: The Christian Mysteries, in Id., Parochial and Plain Sermons, vol. 1, Longmans, Green&Co., London—New York-Bombay 1907, 203-214, 203-204. 100 Ld. Newman, J. H., Essays on Miracles, Longmans, Green&Co., London-New York-Bombay 1907. 101 Uo. 6-7. 102 Hogy egy konkrét példával vázoljuk, miről van szó: Jézus nem azért Isten, mert megszaporította a kenyeret a népnek, hanem azért tudta megszaporítani a kenyeret, mert Isten. Nem a kenyérszaporítás az evangéliumi ki- nyilatkoztatás forrása, de még csak nem is igazságának garanciája (az maga Isten, a Kinyilatkoztató), mégis e csodás jel közelebb segít, hogy felismeijem az evangélium igazságának valószínűségét. S ha ezt a csodás jelet együtt szemlélem a többivel, akkor végül elérkezhetem annak kijelentéséig, hogy ezen csoda-kumuláció révén már majdhogynem jogom van a krisztusi kinyilatkoztatás igazságát teljes bizonyossággal kijelenteni. '0נ Ld. Newman, J. H., The Idea of Unviersity, Longmans, Green&Co., London—New York—Bombay 1907, 467 (ld. az egész fejezetet: Christianity and Scientific Investigation. A lecture written for the School of Science, 456—479). 124
