Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Török Csaba: Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia
TOROK CSABA Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia Az ember első lépésként mindig az egyszerű beleegyezésre (simple assent) jut el. Ezáltal közvetlenül fogadja el egészen természetes úton, egyszerűen az igazságot mint igazságot. Ez maga a beleegyezés aktusa. Ez a valós beleegyezés, amelyhez azonban ta- pasztalatra van szükségünk.62 Ezt a lépést követi a reflektív (vagy komplex) beleegyezés (reflective/complex assent), hiszen ez ajándékozza meg végül az alanyt a valódi bizonyossággal. A reflektív beleegye- zés mindig fogalmi természetű.63 Hogy ezt elnyelje, az emberi alanynak egyfajta vizsgá- lódásra, nyomozásra van szüksége (investigation), amely nem azonos a kereséssel, kutatással (inquiry).64 Ez utóbbi előfeltételezi a kétkedést, a bizonytalanságot. Ellenben a vizsgáló- dás valamilyen tudásból indul ki: szeretné annak az igazságnak a hihetőségét feltárni, amelyhez már beleegyezését adta. ״Nyilvánvaló, hogy a keresés nem fér össze a beleegyezés- sei, azonban a keresés több, mint a következtetés egyszerű gyakorlása. Aki keres, még nem talált; még kételye van afelől, hol az igazság, és szeretné, hogy jelenlegi állásfoglalását vagy megerősítsék, vagy megcáfolják. Nem hívhatjuk magunkat abszurditás nélkül egyszerre hívőknek és keresők- nek.”6s Aki csak céltalanul keres, az még nem talált, az még nem adta semmihez a bele- egyezését. Aki azonban nyomoz, az a már felleltet szeretné elmélyültebben megragadni. ״Egyszóval a reflektív beleegyezés a már megadott beleegyezés indítékainak és előfeltevéseinek bi- zonyossága. ”66 ״.. .beleegyezés a beleegyezésbe, amit köznyelvileg meggyőződésnek neveznek”67. Mi módon jut el az ember az abszolút beleegyezésig? Newman az illative sense fo- galmával világosítja ezt meg.68 Ha ennek bölcselettörténeti párhuzamát keressük, akkor Arisztotelésznél a frónészisz, a belátás fogalmában találjuk azt meg.69 A különbség csak annyi, hogy ez a görög filozófusnál elsődlegesen etikai (gyakorlati) természetű, míg Newmannél gnószeológiai értelmet nyer a kifejezés - nem a cselekvés helyes módjának, hanem az igazságnak a belátásáról van szó. Az illative sense által a rendelkezésünkre álló adatok konvergencia-pontját ragadjuk meg. Olyan adatok ezek, amelyek önmagukban véve csakis egyfajta lehetőségről adnának számot, összességükben, szintézisükben azon- ban olyan képletet nyújtanak, amelynek révén eljutunk a következtetéstől a beleegyezé- sig, a valószínűségtől a személyes bizonyosságig. Ilyen értelemben itt nem formális, nyelvi-logikai következtetésről, hanem sokkal inkább egyfajta bennfoglalt érvelésről (implicit reasoning) van szó. Ez a sajátos készség elevenen él az egyszerű emberekben, égé- szén kifinomult formájában pedig a zseniknél bukkan fel. Az illative sense nem más, mint az ember logikát meghaladó ítélőképessége, ítélő- ereje, amely teljességgel személyes jellegű. Minden esetben egy területre, egy kérdés- körre vonatkozik, vagyis departimentális (departmental). Newman fontosnak érzi, hogy “ Uo. 46. ״ Uo. 214-216. 64 Érdekes módon a newmani szóhasználat terén több szerző összezavarodik. Pl. a neves teológus, R. Fisichella szerint az investigation és az inquiry szavak egymás szinonimái, és elkülönülnek a keresés (ricerca) fogalmától (ld. DTF 826], Ezzel szemben Newman világossá teszi, hogy az investigation éppen hogy szemben áll az inquiry fo- galmával: ״... a keresés [inquiry] kételyt implikál, azonban a vizsgálódás [investigation] nem implikálja ezt, s azok, akik beleegyezésüket adják egy tanításhoz vagy egy tényhez, következetlenség nélkül vizsgálhatják annak hihetőségét [ere- dibility], mindazonáltal a szó pontos értelmében nem kereshetik annak igazságát” — GA 192. “ GA 191. “ Ld. Fisichella, R., Introducción a la Teológia Fundamental, 147. 67 GA 196. 68 Uo. 343—383. A szakirodalom nem fordítja le nemzeti nyelvekre ezt a kifejezést, eredeti angol formájában al- kalmazza. Ld. Arzt.J., art. Illative sense, in HWPh 4,201k. ‘9 Vö. Arisztotelész, Nikomakhoszi etika, VI, 4k. 118
