Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Ásványi Ilona: A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995)
ÁSVÁNYI ILONA A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995) indításokkal akart foglalkozni, a zsinati anyagot folyamatosan - de nem folytatásokban! - szándékozott közvetíteni. A folyóirat szellemisége a 28 év alatt nem változott: végig a II. Vatikáni Zsinat tanításához és szemléletéhez igazodott. A szerkesztői munka során körképet is igyekeztek adni az egyetemes és a magyar egyházról. Mindezt úgy próbálták tenni, hogy szem előtt tartották a külföldi és magyar társadalmi viszonyokat. Arra törekedtek, hogy az olvasók — papok és világiak - a folyó- iratban megjelentek alapján tudatos hívő meggyőződést alakíthassanak ki, és keresztény szemléletű válaszokat tudjanak adni a korukban felvetődő problémákra és saját életük kérdéseire. A vallási témákról a kor igényeit és kihívásait is szem előtt tartó külföldi, kül- földön élő magyar és hazai szerzők írásai jelentek meg. A külföldi szerzők közül Hans Urs von Balthasar, Yves Congar, Romano Guardini, Bernhard Häring, Franz König, Gerhard Lohfink, Karl Rahner, Joseph Ratzinger, Ed- ward Schillebeeckx írásait emeljük ki. A külföldön élő magyar szerzők közül a teljesség igénye nélkül: Alszeghy Zoltán, Bé- kés Gellért, Farkasfalvy Dénes, Nemeshegyi Péter, Somfai Béla, Szabó Ferenc, Weiss- mahr Béla. A hazai szerzők közül válogatva: Belon Gellért, Bolberitz Pál, Erdő Péter, Fila Béla, Gál Ferenc, Koncz Lajos, Rózsa Huba, Taijányi Béla, Szennay András, Tarnay Brúnó, Tomka Ferenc, Török József és még sokan. Ha végignézzük a Teológia két repertóriu- mát,48 láthatjuk, hogy fiatal teológus szerzőnemzedékek nőttek fel, akik számára a Teoló- gia jelentette az egyik hazai publikálási lehetőséget. A folyóirat munkatársai a ״beszélgetésekben” magyarországi és külföldi egyháziakat és világiakat, teológusokat, tudósokat, művészeket szólítottak meg, pl. Edward Schille- beeckx, Bernhard Häring, Julius Döpfner bíboros, Karl Rahner, Marie-Dominique Chenu, Yves Congar, Walter Kasper, Gerhard Lohfink, Wolfhart Pannenberg, Franz Böckle vagy Joseph Ratzinger válaszoltak a feltett kérdésekre. Aki komolyabban foglal- kozik teológiával, tudja, hogy a felsoroltak meghatározó ״nagy nevek”, ״kortárs klasszi- kusok”. Figyelemreméltó, hogy a beszélgetésekben vagy szerzőként nemcsak katolikus vallás- tudósokat, teológusokat találunk, hanem más felekezetűeket is, így Gyökössy Endrét, Hafenscher Károlyt, Schweitzer Józsefet. A folyóirat írók, művészek, tudósok, Borsos Miklós, Fekete Gyula, Kopp Mária, Ne- mes Nagy Ágnes, Rónay György, Szentágothai János, Tomka Miklós megszólaltatásával hangoztatni kívánta, hogy egyrészt a teológia nem zárt tudomány, másrészt keresztény gondolkodású vagy éppen kereső emberek gondolatindítóan lehetnek jelen egy teológiai szakfolyóiratban. A Teológia folyóirat az egyházzal kapcsolatos kérdésekkel, a hívő-vallásos emberben felmerülő problémákkal, morális és szociális gondokkal, interdiszciplináris témákkal fog- lalkozott. Ezek közül néhány: fundamentalizmus és katolicizmus, demokrácia és egyház, személyközpontú lelkipásztorkodás, paphiány, a pap magánya, világiak apostolkodása, katolikus felnőttképzés, a nő az egyházban, az elváltak és az egyház, újraházasultak pasz- torációja, gazdaság és erkölcs, hitélet és közélet, katolikusok a közéletben, egyház és a mé- diák, pedagógia és tömegtájékoztatás, magyarországi kisközösségek, karizmatikus meg48 Teológia évnegyedes folyóirat (Budapest) 15 éves tartalmi mutatója (1967-1982) (összeáll. Széli, M.), Pécsi Szikra Nyomda, Budapest 1982, 16; Teológia Évnegyedes folyóirat (Budapest) tartalmi mutatója (1983—1995/3) (összeáll. Somoijai, Á.), in Teológia (1995/4), 249—296. 10
