Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Jogbölcseleti megfontolások a büntetésekről, különös tekintettel a halálbüntetésre
tette személyi méltóságát, mivel ez a rétege adja személy voltunknak az igazi, a legteljesebb értelemben vett méltóságot. Ez pedig végső esetben halálbüntetés kiszabásával járhat. Az emberi természet és a büntetés kapcsolatát pedig az alábbi módon világíthatjuk meg: Az ember és javai elleni bűncselekmény kényszerhelyzetet jelent, ami ellenkezik a természet rendjével. Mivel „a felebaráti szeretettel összefér, hogy felebarátomat, ha másként nem tudok védekezni, megöljem. Ez mind összefér a természet rendjével. Itt is ellentmondás van a külső és a belső között, csakhogy ez az ellentmondás a kényszerhelyzet folyománya; természetellenes maga a támadás, itt tehát nem a természet rendjének megbontásáról van szó, hanem arról, hogy megmentsünk belőle annyit, amennyi megmenthető, saját életünket. Amint a felebaráti szeretet tőlünk nem azt kívánja, hogy embert soha ne öljünk meg, hanem csak azt, hogy ártatlant ne öljünk meg... A természet rendjéből merített érveknél mindig fontos az, hogy a természet rendjét a maga egész kiteije- désében szemléljük, másként hamis következtetésre jutunk. így például ellenkezik a természet rendjével önmagának a megcsonkítása, a beteg tagot mégis szabad levágni... A természet rendje kívánja, hogy a szülő szeresse gyermekét, mégis szabad azt egyes esetekben kitagadnia. Sok dolgot tilt a természet rendje békében, amit megenged háborúban”.9 Ebből látszik, hogy az emberi méltóság sértheteden, de csak addig, míg az egyed maga őrzi azt magában. Ha azonban erkölcsi méltóságát mire sem becsülve, szenvedélyének rabja lesz és a jogi rendet lábbal tapodja, az államnak joga van őt szükség esetén mint veszélyes tagot kizárni.10 2. I. 1. A bűn és a bűnösség fogalma A bűnnek és a bűnösségnek három egymásra épülő rendjét különböztethetjük meg. Úgymint vallási, erkölcsi és jogi fogalmát. E három kategória egymásra teljességgel visz- sza nem vezethető, de egy és ugyanazon alanyra vonatkoznak. A bűn és bűnösség teljes megértéséhez és hatékony visszaszorításához e három rend kellő ismerete és együttes alkalmazása szükséges. Maga a jogi értelemben vett bűncselekmény és büntetés, jóllehet nem foglalkozik direkt módon a bűn és a bűnösség teológiai és erkölcstani fogalmával, de nem tagadható, hogy azokból származik. Ezért a büntetőjog, mihelyt „a saját alapproblémáit akarja megvilágítani, mihelyt a büntetés bölcsészeti alapvetéséhez, az igazság és igazságosság eszméjéhez nyúl, akarva, nem akarva a theológiai és az erkölcstani tudományok mezejére, a bűn és a bűnhődés, a bűnért való vezeklés gondolataira, mint kiindulási pontra kénytelen visszatérni. Úgy hogy a büntetőjogi mai műkifejezések, így: az alanyi bűnösség, a büntetőjogi felelősség, az elégtétel, a megtorlás, a javítás, az erkölcsi felemelés, ezek a mai büntetőjogi axiómák csak modern alakba, jogászi köntösbe öltöztetései az eredendő bűn és a bűnért való vezeklés, a poenitentia theologiai fogalmainak.”11 2. 1. 1. 1 A BÚN ÉS BŰNÖSSÉG VALLÁSI FOGALMA Mint már említettük, az emberi magatartásokat, és köztük a bűncselekményeket nemcsak a jogrend teszi vizsgálódása tárgyául, hanem a vallás és az erkölcs is. És ezek a normatív rendek is a maguk jellegének megfelelően ítéletet alkotnak az adott cselekményről, illetve az elkövetőről is. Sőt, mindegyik a maga módján szankcionálja is azt. Ez pedig áll 9 Vő. Hanauer, Á. L, Hol kezdődik a hazugság?, in Bölcseleti Folyóirat 17 (1902), 278-279. 10 Vő. Éder, L., A halálbüntetés története és ethikai bírálata, in WOLKENBERG, A., A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara Erkölcstudományi (Missziologiai) Szemináriumának dolgozatai I, Budapest 1931, 84. 11 Vő. FlNKEY, F., A bűnösségfogalom a világi büntetőjogban, Budapest 1941, 468. KUMINETZ GÉZA 1 Jogbölcseleti megfontolások a büntetésekről, különös tekintettel a halálbüntetésre 36 TEOLÓGIA 2010/1-2
