Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Perendy László: Theophilosz hiányos Dekalógusa
PERENDY LÁSZLÓ II Theophi lösz hiányos Dekalógusa bér visszahívható a paradicsomba (az άνάκλησοίς kifejezést használja). A szükséges átalakulás legfontosabb eszköze számára a nevelés (παιδευθείς). A teremtéskor egyetlen parancsot adott Isten. Theophilosz itt a ή διάταξις kifejezést használja. A paradicsomban szintén egyet, amelyre ή έντολή-ként említ. A harmadik korszakban, amelyet a nevelés számára megszabott időszakként említ Theophilosz, elsődleges és másodlagos törvényről beszél. Az elsődleges törvénynek Mózes Tízparancsolata felel meg. Amikor isteni törvényként említi, a vallásosság erényét kapcsolja hozzá, amikor pedig szent törvényként, akkor a jótékonyság és az igazságosság erényét említi. A másodlagos törvény adóinak első csoportjába a hagyományos értelemben vett próféták (Nevi’im) tartoznak, akik a megtérés és az igazságosság erényét igyekeztek előmozdítani. A tág értelemben vett prófétai körbe tartozott Salamon, aki a tisztaság, Jézus, aki a tisztaság és a jóakarat, továbbá Pál, aki szintén a jóakarat fontosságát hangsúlyozta. A negyedik korszak, vagyis a feltámadás időszaka magába foglalja a visszahívást a paradicsomba, majd az örök életre.27 Hallgatósága számára Theophilosz az üdvösségszerző nomoszt úgy mutatja be, mint amely éppúgy életet adhat most, a paradicsom utáni állapotban, ahogyan a paradicsomban az élet fájának gyümölcse adott. Ez az élet már az egész emberiség számára elérhető. A logosz üdvözítő tevékenysége elsősorban Mózes és Salamon könyveiben, majd az új- szövetségi levelekben, és a kortárs egyház igehirdetésében ismerhető fel. Implicite azt is érzékeltetheti Theophilosz, hogy a logosz a kortárs egyházak révén formálja úgy a nomoszt, hogy a keresztény hit elfogadására hívó invitálássá válik.28 27 Ibid. 142—143. Rogers még azt is megvizsgálja, hogy miként működött Isten logosza a törvényadás különböző korszakaiban. Hangként (φωνή) szólt a teremtéskor és a paradicsomban, prófétai szóként Mózeshez, Salamonhoz és a többi prófétához, akik közé Jézust és Pált is sorolja. Sőt - állítja Rogers -, prófétai, az írásokat értelmező szóként jelen van Theophilosz közösségeiben is. Másszóval a logosz először a természettörvény hangján szólalt meg, majd az emberi viselkedésnek irányt mutató tételes törvényként. A paradicsomban lehetőséget adott az embernek a fejlődésre, a bukás után pedig a megtérésre. " Ibid. 144. 242 TEOLÓGIA 2010/3-4
