Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja
KRÁNITZ MIHÁLY 1* Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja ezt senki nem vitathatja. A pápai irat címzettjei elsősorban az európai katolikusok, de magához Európához is szól. „Az európai kontinensen bár nem hiányoznak a kereszténységjelenlétének szimbólumai, de a szekularizmus lassú és folyamatos kibontakozása azzal fenyegeti ezeket, hogy a múlt puszta emlékeivé válnak. Sokan már nem képesek beépíteni a mindennapi életbe az evangéliumi üzenetet.”50 A pápa szomorúan állapítja meg, hogy oly sok férfi és nő látszik céltalannak, bizonytalannak, reményvesztettnek, s nem kevés keresztény van hasonló lelkiállapotban. „Sok európai ember kelti azt a benyomást, hogy spirituális hátország nélkül él, olyan örökösként, aki eltékozolta a rábízott örökséget. A keresztény emlékezés elvesztéséhez társul a jövőtől való félelem. Az európai kultúra a csöndes aposztázia benyomását kelti, mellyel az önelégült ember úgy él, mintha Isten nem létezne. A remény elvesztésének egyik aggasztó jele az a jelenség, amelyet a halál kultúrájának nevezhetünk.”51 5. XVI. BENEDEK PÁPA ÉS EURÓPA KERESZTÉNY GYÖKEREI XVI. Benedek pápa a 2000. jubileumi előkészületi év során nyilatkozott az egyház jövőjéről és a jövő egyházáról. Még mint a Hittani Kongregáció prefektusa A föld sója című riportkötetben kifejtette, hogy az egyház kicsi lesz, s valójában kisebbségi egyház lesz: „Az egyháznak lassan kisebbségi szituációra, a társadalmon belül a korábbitól eltérő pozícióra kell berendezkednie.52 A pápa szerint Európa „szakítópróbát” él át, és át kell éreznie a mai emberiség iránti nagy felelősségét. Európa mai vezetői szembeállítják a modern és a keresztény kultúrát. Az Európai Alkotmány előszaváról folytatott vitában ez a szembenállás két pontban mutatkozott meg: Kell-e hivatkozni Istenre az Alkotmányban, és meg kell-e említeni Európa keresztény gyökereit?53 A pápa álláspontja, hogy Európa keresztény gyökereinek említése egyáltalán nem sérti az Európában élő sok nem keresztény érzéseit. A gyökerekre való hivatkozással természetesen azt az erkölcsi forrást is érteni kell, amely az elmúlt két évezred Európájának egyik összetevője volt.54 XVI. Benedek pápa tanításában következetesen vallja, hogy. most olyan emberekre van szükségünk, akiknek Isten megnyitja a szívét. Mert csak Istentől megérintett emberek által tud visszatérni Isten az emberek közé. Végső soron ez a célja az új evangelizá- ciónak is.55 Egy korábbi riportkönyvében, amelyben Vittorio Messori újságíró kérdéseire válaszolt, Ratzinger bíboros kifejti, hogy újra kell hirdetni Krisztust. Az evangélium hirdetését kell folytatnunk, alázattal, de erővel, ebben a mai világban.56 A bíboros Ra50II. JÁNOS PÁL pápa, Ecclesia in Europa, 7. 51 II. JÁNOS PÁL pápa, Ecclesia in Europa, 7—8. Lásd még MÜLLER, G. L., Der vergessene Gott! Gotteseifahrung in unserer Zeit?, in Die Gottesfrage heute (szerk. Augustin, G.), Herder, Freiburg 2009, 58—72. 52 Ratzinger, J., A fold sója. Kereszténység és katolikus egyház az ezredfordulón. Beszélgetés Peter Seewalddal, SZÍT, Budapest 1997, 208. Lásd még: Erdő, P., 1st die europäische Union eine „Wertegemeinschaft"? Anfragen seitens der Kirche(n), in Revista Espanola de Teológia (2002), 223—230. 53 Ratzinger, J., Benedek Európája a kultúrák válságában, SZÍT, Budapest 2005, 34. Lásd még: Pera, M., Der Relativismus, das Christentum und der Westen, in Pera, A.—Ratzinger, J., Ohne Wurzeln. Der Relativismus und die Krise der Europäischen Kultur, Sankt Ulrich Verlag, Augsburg 2005. 54 Uo. 35. Lásd még: HüNEREMANN, P., (szerk.) Das neue Europa. Herausforderungen für Kirche und Theologie QD 144, Herder, Freiburg 1993. 55 Uo. 53. Lásd még: PusKELY, M., A keresztény Europa szellemi gyökerei. Az öreg földrész hagiográfiája, Kairosz, Budapest 2004. 56 Vő. Ratzinger, J., Beszélgetés a hitről, Vigília Kiadó, Budapest 1990, 175. 226 TEOLÓGIA 2010/3-4
