Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja
Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja KRANITZ MIHÁLY tzinger a megújulás egyik kulcsszereplőjének a közösségeket tartja. Mivel az egyház sohasem csak intézményi jellegű, hanem mindig adományként jelenik meg, ezért sokféle módon bontakozik ki. A katolikus hit nem jelent uniformitást: „Lehet focolare vagy ka- tekumenális lelkiség, schönstatti cursillo, Communione e liberazione lelkiség, és van ferences, domonkos és bencés lelkiség is. A hit gazdagsága sok lakást alakit ki egyetlen házban.”57 XVI. Benedek pápaságának mintegy hajtómotorja az egyház missziós, evangelizációs küldetésének új lendületbe hozása. A krisztusi parancs mindenhol és mindig érvényes, hogy az apostoloknak az egész világra, minden néphez és az egész föld végső határáig kell elvinni az evangéliumot. És az Úr megbízása, hogy a népeket önmagában és szeretetében egyesítse, ma is folytatódik.58 A pápa meggyőződése, hogy biztos tudással kell rendelkezni hitünk felől, mert csak így leszünk képesek azt tovább adni. A Dominus lesus kezdetű nyilatkozat (2000) kijelenti, hogy „a bizonyosság Isten egyetemes üdvözítő akarata felől nem fékezi, hanem éppen serkenti az üdvösség és az Úr Jézus Krisztushoz való megtérés hirdetésének sürgető kötelességét.”59 Az új pápai tanács ugyanezt a missziós evangelizációt szeretné folytatni, mely az egyház természetével együtt jár, és annak pótolhatatlan kifejeződése.60 6. AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ PÁPAI TANÁCSA XVI. Benedek pápa az Új Evangelizációt Előmozdító Pápai Tanács bibliai megalapozásához egyfelől a nagy missziós parancsot teszi meg kiindulópontul: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket!” (Mt 28,19—20), másfelől Péter apostol felszólítását a szórványban élő keresztények tanúságtételére: „Legyetek mindig készen, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja a reményeteknek.” (lPét 3,15). Mivel a misszió a történelem folyamán a tényleges követelményeknek megfelelően különböző formákban nyilvánult meg, ezért a pápa ma úgy látja, hogy az olyan országokban, amelyeket már korábban áthatott az evangélium, de a hittől elszakadtak, különleges evangelizációs formákat kell alkalmazni. A II. Vatikáni Zsinat már megkezdte a párbeszédet a kortárs világgal, melyet szeret az Isten, hiszen épp a világ megváltásáért küldte el Fiát, Jézus Krisztust. A meggyengült hit- és természetfeletti érzék kiegyensúlyozására és az egyház tanításának pontos ismeretére született a szándék A Katolikus Egyház Katekizmusának a megírására. 1985-ben a püspöki szmódus fejezte ki vágyát „egy, az egész katolikus hit- és erkölcstant összefoglaló Katekizmus, illetve Kompendium elkészítésére”.61 A szellemi és morális iránytévesztés idején XVI. Benedek pápa a katolikus egyház biztos tanítását jelöli meg az új evangelizáció tartalmi alapjának. Az 1992-ben közzétett katekizmust mintegy ötven nyelvre fordították már le, 2005-re pedig elkészült ugyanennek a katekizmusnak az összefoglalása, kompendiuma is.62 Mind a bővebb vál57 Ratzinger, J., Isten és a világ: hit és élet korunkban, SZÍT, Budapest 2004, 418. 58 Vő. XVI. Benedek pápa, Az egyház apostoli arca, SZÍT, Budapest 2008, 15. 59 HlTTANl Kongregáció, Dominus lesus nyilatkozat 22, SZÍT, Budapest 2000, 42. 60 Vő. XVI. Benedek pápa, „Ubicumque et semper” kezdetű apostoli körlevél az Új Evangelizáció Elmozdítása Pápai Tanácsának megalapítása alkalmából, vő. http://www.vatican.va/hoIy_father/benedict_xvi/apost_letters/docu- ments/hfyben-xvi_apl_20100921_ubicumque-et~semper_lt.html. “ Vő. A Katolikus Egyház Katekizmusa, SZÍT, Budapest 2000, 13. 62 Vő. A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, SZÍT, Budapest 2006. TEOLÓGIA 2010/3-4 227
