Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja
Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja KRÁNITZ MIHÁLY kulturális életben és mindenekelőtt a keresztény oktatásban” végzik.41 A hívek, vagyis Isten népének felkészítése az egyház egyetemes missziójára II. János Pál pápa különleges gondja, ami azt jelenti, hogy „neveljük és képezzük Isten népét az egyház egyetemes missziójára, hogy missziós hivatásokat támasszon és segítőket adjon az evangelizációs munkához”. II. János Pál pápa e tevékenység számára előírja, hogy „a teológiai képzés nem mellőzheti az egyház egyetemes feladatát, sem az ökumenizmust, a nagy vallások ismertetését, és magát a missziológiát mint tantárgyat.”42 II. János Pál kiemelten szól arról, hogy „a Pápai Missziós Müveknek különleges feladatuk van a felkészítésben. Négy ilyen mű van: a Hitteijesztés Műve, a Szent Péter Apostol, a Szent Gyermekség és a Missziós Unió Műve. Ezeknek közös feladata, hogy előmozdítsák Isten népében az egyetemes missziós lelkületet.”43 II. János Pál számára elsődleges szempont volt Európa keresztény jövője. 1991-ben és 1999-ben is különleges szinódust hívott össze, mivel „Európa ma nem hivatkozhat keresztény múltjára, hanem olyan állapotba kell kerülnie, melyben újra dönthet jövőjéről a Jézus Krisztus személyével és üzenetével való találkozásban”.44 A világiijúsági találkozók meghirdetése és Európa különböző országainak felkeresése tudatos döntés volt. Az új evangelizáció „stratégiai” fontosságú volt számára, állapította meg George Weigel a pápa életrajzírója.45 II. János Pál pápa úgy látja, hogy Isten az evangélium új tavaszát készíti elő és soha nem szabad pesszimizmusra hajlani, mert „a megváltás harmadik évezrede küszöbén Isten csodálatos új keresztény tavaszt készít elő, melynek már dereng a hajnala”.46 A szentatya szinte minden katolikus hívő lelkére beszélve mondja: „A keresztény remény arra indít minket, hogy minden erőnket vessük be az újraevangelizálás és a világmisszió munkájába.”47 Ehhez azonban a pápa szerint az szükséges, hogy „minden világi hívő szenteleje idejének egy részét az egyháznak, azzal a meggyőződéssel, hogy ez hitéletükhöz tartozik”.48 II. János Pál végigélte a XX. századot, s ezzel együtt Európa és az egyház történelmét. Élete végén átgondolta a nagy történelmi eseményeket és az egyház életét. Az egyház legfontosabb feladatairól megállapította, hogy „napjainkban rendkívül nagy munkára van szükség az Egyház részéről. Különösen fontos lenne mindenekelőtt a laikusok apostolkodása, amelyről a II. Vatikáni Zsinat is beszél. Minden szempontból nélkülözhetetlen az elmélyült missziós tudatosság. Az egyháznak Európában és valamennyi kontinensen számot kell vetnie azzal, hogy mindig és mindenütt missziós egyház (in statu missionis). A misszió annyira hozzátartozik természetéhez, hogy soha, sehol, még a megszilárdult keresztény hagyományú országokban sem lehet nem missziós jellegű.”49 II. János Pál pápaságának egyik utolsó írását Európának szentelte, mely az 1999-es püspöki szinódus témája is volt. A pápa apostoli buzdítása, Az egyház Európában (2003) azt jelzi, hogy a Krisztus által alapított közösségnek feladatai vannak ezen a földrészen, és 41 RM 71. 42 RM 83. 43 RM 84. A Pápai Missziós Művek magyarországi honlapját lásd: http://www.papaimisszio.hu/. 44 II. JÁNOS PÁL pápa, Ecclesia in Europa 2 (apostoli buzdítás), SZÍT, Budapest 2003, 10. 45 Vő. Weigel, G., Zeuge der Hoffnung:Johannes Paulus II. Eine Biographie, Schöningh, Paderborn 2002, 838. 46 RM 86. 47 RM 86. 48 RM 74. 49 II. JÁNOS PÁL pápa, Emlékezet és azonosság, Európa könyvkiadó, Budapest 2005, 121. TEOLÓGIA 2010/3-4 225
