Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja
Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja KRANITZ MIHÁLY 4. II. JÁNOS PÁL PÁPA ÉS AZ ÚJ EVANGELIZÁCIÓ Az evangélium terjesztésében az európai földrészen nagy szerepe volt a szerzetesrendeknek. A nyugati szerzetesség alapítója, Szent Benedek születésének ezerötszázadik évfordulójáról 1980-ban II. János Pál pápa (1978-2005) külön apostoli levélben emlékezett meg. A pápa már harminc évvel ezelőtt felhívta Európa vezetőinek és polgárainak figyelmét, hogy „Európa atyja mindenkit arra buzdít, hogy támogassa azokat az értékeket, amelyek valóban táplálják és nemesítik a lelket, de erőteljesen szálljon szembe mindazzal, ami pusztít és felforgat”.27 Az 1981-ben megjelent Familiaris consortio apostoli buzdítás az 1980 őszén a családról tartott VI. Püspöki Szinódus témájának eredményeit foglalta össze. A dokumentumban a pápa a családot hívő és evangelizáló közösségként mutatja be, melynek a feladata az evangélium hirdetése minden teremtménynek. A keresztény család ugyanis részesedik az egyház életében és küldetésében, s vallásos hittel hallgatja Isten igéjét és azt szilárd bátorsággal hirdeti. Azáltal teljesíti a család prófétai feladatát, hogy befogadja és hirdeti Isten igéjét: így napról napra hívő és evangelizáló közösségé válik.28 A XX. század utolsó évtizedében II. János Pál pápa Redemptoris missio kezdetű körlevele (1990) adott támpontot és eligazítást az evangélium terjesztése és az „új evangelizáció” kérdésében.29 A dokumentum kifejti, hogy még korántsem fejeződött be az egész világ evangelizálására szóló missziós parancs teljesítése, és az egyház missziós küldetése semmit sem veszített érvényéből. Az egyház és tagjai továbbra is a tanúságtétel által gyakorolhatják evangelizációs feladatukat, mert amint erre már VI. Pál pápa is utalt: „Korunk embere inkább hisz a tanúknak, mint a tanítóknak,30 inkább a tapasztalatnak, mint a tanoknak; jobban az életnek és a tetteknek, mint az elméleteknek. A keresztény élet tanúsága a misszionálás első és pótolhatatlan formája.”31 A pápa hangsúlyozza, hogy mindennapi életünknek is az evangéliumi életről és Krisztusról kell tanúságot tennie. „A misszionárius, aki egyszerűen Krisztus példája szerint él, még ha korlátokkal és emberi hibákkal megtűzdelve is, jele Istennek és a természetfölötti valóságnak. Az egyházban mindenkinek ezt kell tennie, aki az isteni Mestert követni akarja; azt a tanúbizonyságot kell nyújtania, amely sok esetben az egyedüli lehetőség arra, hogy misszionáriussá legyen.”32 Sok megkeresztelt elvesztette az eleven hit erejét, eltávolodott Krisztustól és az egyháztól, ezért szükséges egy „új evangelizáció” vagy „ismételt evangelizáció”.33 II. János Pálra, de az egész egyházra jellemző, hogy a történelemre, s benne Európa történelmére a hit szemével akar tekinteni, mely abban nemcsak események sorozatát, hanem üdvtörténetet is lát. Ilyen szellemben készült fel a római katolikus egyház a 2000. jubileumi év megünneplésére, és már 1994-ben a pápa a Tertio millennio adveniente kez27II. János Pál pápa apostoli levele Szent Benedek apát születésének 15. centenáriuma alkalmából (1980. július 11.), in Népek nagy nevelője... Szent Benedeknek, Európa védőszentjének emlékezete (szerk. Szennay, A.), SZÍT, Budapest 1981, 27. 28II. JÁNOS PÁL pápa, Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdítás a keresztény család feladatairól a mai világban 51, SZÍT, Budapest 1982, 86. 29 Vő. II. JÁNOS PÁL pápa, Redemptoris missio, SZÍT, Budapest 1991. A körlevél alcímében a pápa különleges gonddal megírt szándéka rejlik: Minden időre érvényes missziós megbízatásra szóló liturgikus enciklika. 30 EN 41. 31 RM 42. 32 RM 42. 33 RM 33. TEOLÓGIA 2010/3-4 223
