Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja
KRANITZ MIHÁLY Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja jesztése által.3 A misszióra egészen a II. Vatikáni Zsinatig az volt ajellemző, hogy a nyugat és a nyugati kereszténység a világ minden pontján megoldást kínál. Az európaitól eltérő kultúrák értékelését és esetleges pozitívumainak elfogadását háttérbe szorította a nyugati, sokszor barokk jellegű kereszténység teqesztése. A missziós módszer kritikája mellett azonban az evangelizáció vállalkozásai igazi sikernek mondhatók. A szerzetes- rendek nagy számban küldték tagjaikat Dél-Afrika és Ázsia országaiba, és a kolonializ- mus folyamatos megszűnésével az újkori misszió is jelentős mértékben átalakult.4 A XX. század második felének társadalmi változásai radikális következményekkel jártak a keresztény missziókra nézve. A misszió hagyományos formái jelenleg átalakulóban vannak, mivel a kor kihívásai a korábbitól eltérő, más jellegű evangelizációt igényelnek.5 2. A II. VATIKÁNI ZSINAT (1962-1965) JELENTŐSÉGE A MISSZIÓ SZEMPONTJÁBÓL Az Ad gentes kezdetű missziós határozatot a II. Vatikáni Zsinat utolsó előtti napján, 1965. december 7-én fogadták el. Ez önmagában is jelzi, hogy a zsinati atyák egymástól eltérő felfogást képviseltek a missziók ügyével kapcsolatban. A végső szöveg kompromisszum- jellegű volt, mely főleg a münsten és a leuveni teológiai fakultások missziológiai iskoláinak a szintézisét adta.6 A dokumentum kifejti, hogy a misszióért, vagyis az evangelizáció- ért az egész egyház felelős, a pápa, a püspökök testületéi, a Hitterjesztési Kongregáció, a szerzetesek és a világiak is.7 A dekrétum fő gondolata, hogy az egyház természeténél fogva missziós természetű.8 A missziós dokumentum és a zsinat szerint is a misszió célja az evangélium hirdetése, vagyis az evangelizáció. Azokat a sajátos kezdeményezéseket, melyeknek keretében az evangélium egyháztól küldött hirdetői mennek az egész világra, hogy hirdessék az evangéliumot és meghonosítsák az egyházat a Krisztusban még nem hívő népek és csoportok között, általában misszióknak nevezzük; a missziós tevékenység rendszerint olyan területen folyik, melyet a Szentszék missziós területnek nyilvánít. E tevékenységnek sajátos célja az evangélium hirdetése és az egyház meggyökereztetése olyan a népek és csoportok körében, melyekben még nem honosodott meg.9 3 Vö. Bosch, D. J., Paradigmaváltások a misszió teológiájában, Harmat Kiadó, Budapest 2005, 314—317. 4 Vö. ÉtÉVENAUX, J., Histoire des missions chrétiennes, Editions Saint-Augustin, Saint-Maurice 2004; Atlas der Geschichte der katholischen Missionen (szerk. Drexler, K.), Missionsdruckerei St. Gabriel, Mödling bei Wien 1933; Orbis terrarum catolicus sive totius ecclesiae catholicae et occidentis et orientis et conspectus geographicus et statisticus. Ex relationibus ad sacras congregationas Romanas missis et aliis notitiis observationibusque fide dignis (szerk. Wemer, O), Herder, Friburgi Brisgoviae, 1890. A világ mai vallási megoszlásáról lásd: HUNYADI, L., A világ vallásfiöldrajza, Végeken Kiadó, Budapest 1995. 5 Vö. Bosch, D. J., Paradigmaváltások a misszió teológiájában, Harmat Kiadó, Budapest 2005, 317. ‘ Vö. NÉMET, L., Ad gentes: határozat az egyház missziós tevékenységéről (1965), in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai negyven év távlatából, 1962—2002. A zsinati dokumentumok áttekintése és megvalósulása (szerk. Kránitz, M.), SZÍT, Budapest 2002, 394-395. 7 Vö. AG 6, 29, 32, 35-41. A zsinat továbbá a világiak apostolkodásáról szóló határozatában (Apostolicam actuosita- tem) a megkeresztelt hívek küldetését részletezi: „A világi hívek az egyházban és a világban végzik a maguk sokirányú apostolkodását. Mind a két területen nagyon sok lehetőség tárul föl, melyek közül itt csak a fontosabbakat említjük: az egyházi közösségek, a család, az ifjúság, a társadalmi környezet, a nemzeti és a nemzetközi élet.” (AA 9) 8 AG 2: ,,A földön zarándokló egyház természeténél fogva missziós beállítottságú, hiszen a Fiú elküldéséből és a Szentlélek küldetéséből származik, az Atyaisten elhatározása szerint.” 9 AG 6. 220 TEOLÓGIA 2010/3-4
