Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: Schütz Antal, a pedagógiatudós
Schütz Antal, a pedagógiatudós KUMINETZ GÉZA is mi biztosítja az egységet. Ez az egységes szellem ugyanakkor nem uniformizál, nem veszi el a levegőt a helyesen értett pluralitástól, de letöri vadhajtását, a ma sokat emlegetett pluralizmust. Ha nincs ilyen egységes szellem, az nem teljes értékű embereket és nemzedéket eredményez, amint Noszlopi László aposztrofálja: a meghamisított szellem korszakában élünk.26 Ugyanezt mondhatjuk az iskolarendszerről vallott nézeteiről is. Megvan benne az időtálló oktatási rendszer alapváza. Különösen az egyetemeknek kéne ismét a tudás és kultúra fellegvárainak lenniük és egyetemi tanároknak komoly erkölcsi tartással rendelkezniük. 10. Ugyancsak időtállóak a nemzetnevelésről adott elemzései. Nem elég a jó oktatási rendszer, kellenek a nagy nemzetnevelők, sőt, egy nemzet számára az egyik legnagyobb csapás, ha oktatási rendszeréből kiveszik, attól elszakítják nagy nemzetnevelőinek szellemét. A nevelésnek elemi kötelessége ezeknek a történelmi nagyságoknak szellemét mintegy életben tartani. 11. Ugyancsak helyesen látta, hogy ugyancsak súlyos károkat csinált a nevelésben a politikum, megnyomorítva az embereket, nyomában a farizeizmussal, kívülről manipulált tömegekkel, mely megcsúfolása az emberi méltóságnak, szabadságnak. Ezért követeli a nevelés szakmaiságának, politikumtól való egészséges függetlenségének érvényesítését.· Ugyancsak nem a politikumnak dolga annak meghatározása, hogy mi tartozik a kultúra időtálló kincseihez. Ezeket a politikumnak védenie kell a jog eszközeivel, a közjó és a közerkölcs védelmével. 12. Ugyancsak említést érdemel a nemi felvilágosításra vonatkozó állásfoglalása, mely alapjaiban szintén időtálló: a nemiség Isten ajándéka, de oly erő, amit mint oly sok képességünket, meg kell szelídíteni, hogy tényleg szolgálni tudja az életfakasztás szent feladatát és képessé tegyen a szeretet kifejezésére. S itt a leghatékonyabb módszer az életkorhoz szabott felvilágosítás. Ma látjuk, hogy a puszta biológiai ismeretek itt önmagukban légtelenek, sőt romboló hatásúak. Ugyancsak nevelői feladat itt, hogy rádöbbentse a serdülőt ennek az erőnek a benne való jelenlétére, hordozására, s közben ennek a késztetésnek a valódi természetével való tisztába jövés időigényes voltára, illetve etikai dimenziójára. Talán erre a nevelői- és önnevelői tevékenységre mondjuk ma az ún. integrált szexualitás kifejezést, jelezve vele, hogy automatikusan nem lesz integrált, hozzánk tartozó, azaz, ha nem a kellő eszmény szerint gondozzuk, dezintegrált marad.27 13. Rámutat a pedagógia egyik mindig jelenlevő nagy kísértésére, ha mindent elural az oktatás, és kiszorul a nevelés. Éspedig azért, mert a „fiatalembert pallérozott erkölcsi életre vezetni, ideális felfogású, nemesen élő emberré, jellemmé tenni, rossz szokásaiból kivetkőztetni keservesebb és kockázatos dolog, ellenben valamelyes tudást beleverni minden közepes tehetségű emberbe lehet. Ezért is nevelők és nevelőintézmények szívesebben adták mindig fejüket tanításra, mint jellemnevelésre.” Ugyancsak helyesen látta, hogy teljes értékű ember ott nevelődik, ahol az erkölcs, a jog és az illem egy és ugyanazon értékrend sajátos kifejeződési módjai. A jog inkább véd, az illem pedig kívánatossá teszi az erkölcsi értékeket, mivel az emberi érintkezések során szép formába öltözteti azokat. 14. A történész éles szemével látta a pedagógia történetében uralkodó eszmék és eszmények harcát, ezért reflexiója rövid, de velős eszme- és szellemtörténeti analízisnek tekinthető. 26 Vö. Cencini, A., A Fiú lelkülete. A szerzetesképzés menete (Vita Consecrata 1), Budapest 2010, 15—16. 27 Uo. 56-65. TEOLÓGIA 2010/3-4 207
