Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: Schütz Antal, a pedagógiatudós
KUMINETZ GÉZA 81 Schütz Antal, a pedagógiatudós nem szabad ölni az emberpalánta leikéből. A genotípus változhatatlan, de annak a választott nevelési eszmény szempontjából vett negatív késztetése kezelhető úgy, hogy gyakorlatilag kisebb motivációs ereje lesz, míg a pozitív adottságok erősíthetők. Tehát az adott genotípusra a választott életeszménynek, világnézetnek megfelelően sokféle tényleges fenotípus építhető. 7) Tudja, hogy a nevelés szolgálat, vagyis ministerium, de egyúttal misterium, titok is,21 az ember titkát közvetítő szolgálat, melyben egyszerre folyik nevelés (educatio), képzés (formatio) és kísérés (accompagnatio). A nevelés mintegy a „tudatosság szintjére hozza azt, ami maga a személy, hogy lehetőségeit maximálisan megvalósíthassa. Ebből a szemszögből nézve az edukáció az én megismeréséhez és teljes megvalósításához vezet. A képzés ellenben azt jelzi, hogy van egy konkrét képünk, mintánk vagy létmódunk, amellyel az alany még nem rendelkezik, és amelyre fejlődés útján kell szert tennie, hiszen az ő új identitását tartalmazza. Ily módon a képzés nem annyira az önmegvalósítás, mint inkább az önmagunkon való túllépés folyamata. Nem csupán önmagunk megismerése, hanem egy új, egy igazabb, az igazság-szépség-jóság eszménye által formált én felfedezése is egyben. Végül a kísérés nem csupán azt jelenti, hogy egy darabig ott vagyok valaki mellett az úton, hanem hogy valóban vele együtt teszem meg az utat.”22 A nevelés „az ember igazságát hívja elő (evocatio), a képzés az emberire szólít fel (provocatio). Olyan javaslattal áll elő, amely a maximumot kéri az éntől, s éppen ezért végül megmutatja, azt, amire az egyén képes. [...] Ha a nevelés a termőföld felszántását jelenti, a képzés nem más, mint ennek bevetése a kitörő erőt hordozó, élettel teli maggal, az új élet hírnökével. [...] A nevelő és képzést végző személy [...] egy idősebb testvér, akinek több tapasztalata van az életről és a tanítványságról, aki a fiatalabb testvér mellé szegődik, hogy megossza vele útjának és életének egy szakaszát. [...] Ha [...] a nevelés a szubjektív igazság előhívása (e-vocatio), a képzés pedig az egyén kihívás elé állítása, felhívása (pro-vo- catio), akkor a kísérés egy egyén egybehívása (con-vocatio).”23 A kísérés tehát a bevetett föld gondozása egészen a termés betakarításáig. Ahogy a tehetséget és a hivatást is gondozzuk, úgy általában a nevelés is az emberi képességek gondozása, kiművelése, tehát a szó szoros értelmében véve nem teremtő tevékenység, inkább bábáskodás. 8) A teljes értékű és következetes nevelés adja az ember emberi identitását, mely alapja minden más identitásának.24 Ehhez a teljes értékű embereszmény ismerete és a megközelítésének eszköztára szükségeltetik. Helyesen látja, hogy az embernek mint embernek értékét nem annyira a szaktudása, hanem inkább az erkölcsi minősége adja, s ezt ajellem szóval fejezzük ki, s ez a nevelés eredménye, mintegy megkoronázása. E nevelés ebből a szempontból az eszménnyel való interakció a nevelő segítségével, egyfajta identifikációs folyamat. 9) Schütz Antal éles szemmel látta meg az egyes tárgyak személyiséget bontakoztató értékét,25 vagyis a nevelésben betöltött szerepét. Ezzel sugallt egy komplett és alapvető tematikát, nevezetesen azt, hogy milyen tárgyakat és miért kell tanítani, és hogy köztük 21 Gyakorlati keresztény pedagógia (szerk. Trosits, A.), Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola 2002, 12. 22 Vő. Cencini, A., A Fiú lelkülete. A szerzetesképzés menete (Vita Consecrata 1), Budapest 2010, 45—46. 23 Vő. Marczell, M., A bontakozó élet 8. Neveléstan, Budapest 1938, 89-104; ill. A bontakozó élet 6. A nevelés alapvonalai, Budapest 1934, 170—195. 24 Vő. Borbély, K., A keresztény életalakítás elmélete, Pannonhalma 2009, 171—172. Ezeknek az értékeknek a rangsora a keresztény felfogásban: 1) anyagi értékek, 2) életértékek, 3) személyi értékek, 4) közösségi értékek és 5) vallási értékek. 25 Vö. Schütz, A., Synphoniapaedagogica, Kézirat. 206 TEOLÓGIA 2010/3-4
