Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Gál Péter: Jézus Krisztus a mi megszabadítónk a személyes gonosz hatalmából
GÁL PÉTER jjf Jézus Krisztus a mi megszabadítónk JL| a személyes gonosz hatalmától Lehet - e beszélni a megváltás müvén belül olyan szabadításáról, amely a gonosz hatalomtól váltotta meg az embert?1 Egy krisztusközpontú megváltástanban természetes, hogy Jézus Krisztusból indulunk ki. Ha elfogadjuk, hogy .magától Istentől indul ki minden üdvözítő kezdeményezés”,2 és azt állítjuk, hogy keresnünk kell Krisztusnak mindent fölülmúló ,Jönséges ismeretét” (Fii 3, 8), mert ő a kinyilatkoztatás teljessége, ő az „üdvösség Közvetítője” és a „min- denség célja”,3 akkor az ő tekintélye a legfontosabb. Ha az Újszövetség által ábrázolt Jézust Isten megtestesült Fiának és feltámadott Megváltónak tartjuk (mely nélkül nem lehet keresztény hitről szó), akkor találnunk kell olyan pontot az Újszövetség által közvetített életében, személyiségében, amely biztos pontnak számít, és megfelel az előbbi megnevezéseknek, azaz hiteles alapként vehető. De akkor erre a pontra építhetünk is, és azt a továbbiakban nem vonhatjuk kétségbe. így jutunk el, mivel szükséges, nemcsak a húsvéti hitben értelmező ősegyház Krisztusához, hanem a feltámadás előtti Krisztus — jelenség figyelembevételéhez is. B. Sesboüé Jézus húsvét előtti öntudatát elemezve elvezet minket a következtetéshez, hogy vannak elfogadott mozzanatok a feltámadás előtti Jézus - képen belül, amelyekben különleges öntudatáról árulkodó hiteles, sajátjának tekinthető szavak, megnyilvánulások szerepelnek.4 Ezek közé tartozik a pusztai megkísértés - történetek alapját képező anyag: olyan irányultságai, összefüggései vannak, amelyeket nem lehetett a húsvét utáni közösségnek kitalálni. A leglényegesebb szempontot a témában Puskás Attila így foglalja össze: „...a megkísértés-történet alapproblémája és mondanivalója, a dicsőséges Messiás kérdése, nem az apostolok és az ősegyház hallgatóságának problémája, akik a feltámadt Úr Jézus dicsőséges eljövetelére várnak, hanem Jézus hallgatóié (nép vezetői, tanítványok, nép) húsvét előtt. Nagy valószínűséggel állíthatjuk tehát, hogy a megkísértés története lényegi magját tekintve Jézus sátánnal vívott küzdelmének tapasztalatára és elbeszélésére megy vissza. ”5 Ide tartoznak a Beelzebul-vád körül rögzített jézusi megnyilatkozások. Ebben 1 Ez a kérdés összefüggésben áll azzal a bonyolult kérdéskörrel, amely a gonoszságnak, a rossznak a létével és minőségével foglalkozik. Most azonban nem térünk ki e széles problematikára, hanem kitűzzük a mindenféle gonoszsággal kapcsolatos válasz alapvető kiindulópontjául a Názáreti Jézus megváltói müvének egyfajta szemléletét. 2 Rahner, K., A hit alapjai, SZÍT, Budapest 1983, 303. 3 A Szentírás és a krisztológia, A NEMZETKÖZI TEOLÓGIAI Bizottság Dokumentuma, SZÍT, Budapest 1998, 48-49. 4 Vö. Sesboüé, B., Krisztus pedagógiája, Az alapvető krisztológia elemei, Vigilia, Budapest 1997, 163-166. 5 Puskás, A., A teremtés teológiája, SZÍT, Budapest 2006, 79. TEOLÓGIA 2010/1-2 * XUV (2010) 1-14 1
