Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A káptalan sajátos kötelességei és jogai
A káptalan sajátos kötelességei és jogai m SZUROMI SZABOLCS ANZELM napon belül kellett megtörténnie.49 Hivatalát - mely rendes joghatóságot jelentett az egyházmegyében - az új megyéspüspök beiktatásáig gyakorolta. Ugyanerre az időszakra, az egyházmegye vagyonának a kezelésére a káptalan ökonómust választott.50 5. A káptalanok magyarországi sajátosságai és privilégiumai egyházmegyénként változtak.51 A magyarországi káptalani méltóságok, az ún. oszlopos kanonokok, a nagyprépost, az olvasó, az éneklő és az őrkanonok,52 Az egyes méltóságok betöltésére — a nagyprépost hivatala kivételével — a Szentszéki által adott kiváltság alapján, az illetékes megyéspüspök jogosult.53 Az 1941. évi Esztergomi Főegyházmegyei Zsinat54 a káptalanok tagjairól általában úgy rendelkezett, hogy mind a valóságos, mind a tiszteletbeli kanonokok jogosultak a lila cingulus és a vörössel bélelt gallérú és kettős ujjú reverenda viselésére, piros gombok és szegély nélkül. Ugyanezen intézkedés kitért az Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan kanonokjaira, akik az apostoli protonotáriusokkal egyenlő elbírálás alá esnek méltóságuk és ruházatuk tekintetében, valamint kiváltság alapján — hivatali idejük alatt - joguk van a lila birétum viselésére is.55 Hagyatékukból a székesegyház, az Esztergomi Szeminárium, a Főegyházmegyei Papi Nyugdíjintézet, a Főegyházmegyei Pénztár és a Főszékesegyházi Káptalan kötelező módon részesült.56 2. A KÁPTALANOKRA VONATKOZÓ EGYHÁZ FEGYELEM A HATÁLYOS EGYHÁZI TÖRVÉNYKÖNYVBEN A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) dokumentumai (vö. Lumen gentium 28; Christus Dominus 27; Presbyterorum ordinis 7—8), a Püspöki Kongregáció 1973. február 22-én kiadott Ecclesiae imago kezdetű normája57, különösen pedig az új Egyházi Törvénykönyv 1983. november 27-én történt hatálybalépése következtében alapvetően megváltozott a káptalanok funkciója és kompetenciája. A székesegyházi káptalanok sajátos jogkörébe tartozó legfontosabb feladatok gyakorlására újonnan létrehozott, és meghatározott időszakonként - ötévente — megújuló tanácsadó szervek alakultak58: a tanácsosok testületeS9, a papi szenátus (CIC Cann. 495-502), a gazdasági (CIC Cann. 492—494) és a pasztorális tanács60 (CIC Cann. 511-514).61 A káptalan - azokat az eseteket kivéve, amikor az illetékes püspöki konferencia külön rendelkezéssel ráruházta a megújult feladatköröket62 — a székesegyházi liturgia végzésében őrizte meg korábbi jogait. Ez viszont azt is jelenti, hogy ezen a területen — hacsak kifejezett formában nem helyezte hatályon kívül az illetékes egyházi hatóság - a hagyományos, privilégiumon, vagy jogszokáson alapuló sajátos jogok (ruházat, precedencia stb.) érintetlenek maradtak. Magyarországon 1992-ig, a tanácsosok testületéinek megszervezéséig, a káptalanok tovább gyakorolták egyházkormányzati funkcióikat.63 A székes káptalan kanonokjai továbbra is az egyházmegyei zsinatra kötelezően meghívandó tagok között foglalnak helyet (vö. CIC Can. 463 § 1 n. 3°), amely a tanácsadói funkció részleges megőrzéseként is értékelhető. 49 CIC (1917), Can. 432 — § 1. Capitulum ecclesiae cathedralis, sede vacante, intra octo dies ab accepta notitia vacationis, debet Vicarium Capitularem qui loco sui dioecesim regat et, si fructuum percipiendorum ei munus incumbat, oeconomum unum vel plures fideles ac diligentes constituere. 5(1 Vermeersch, A,—Creusen, I., Epitome luris Canonici cum commentariis I, 433—435. !l Részletesen vö. BAnk, J., A káptalani méltóságok Magyarországon, Budapest 1945. 52 BAnk,J., Egyházi jog. Az egyházi alkotmányjog alapjai, Budapest 1958, 136. 55 Uo. 138. TEOLÓGIA 2010/1-2 143
