Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A káptalan sajátos kötelességei és jogai
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A káptalan sajátos kötelességei és jogai- MEGJEGYZÉSEK EGY RÉGI EGYHÁZI JOGINTÉZMÉNY FELADATKÖRÉNEK VÁLTOZÁSAIHOZ -* „ Capitulum in genere et sensu lato est collegium (corporatio, societas, universitas clericorum, alicuius ecclesiae auctoritatae ecclesiastica institutum) ad promovendum cultum divinum vel etiam ad alias functiones ecclesiasticas exercendas.,n Evvel a rövid definícióval foglalja össze a káptalan tulajdonságait Franz Xaver Wemz SJ (t 1914). A káptalan jogintézményének gyökerei visszanyúlnak az egyház korai időszakára, az egyházmegye- és plébániarendszer letisztult, területileg körülhatárolható kiépülését megelőző időre, amikor a presbiterkollégium egységesen - a püspök köré szerveződve - jelen volt a székesegyházban, a székesegyházi liturgiában és a püspöki aulában. Ebben lényegi átalakulást jelentett a plébániarendszer kiépülése a VI. század elején.2 A presbiterek plébániákra szétosztott tevékenységének gyors megszilárdulásával párhuzamosan, a VI— VII. században - különösen Hispánia, Itália, Gallia és Anglia területén - a klérus püspöki székhelyen maradt része átvette azokat a funkciókat (elsődlegesen az ünnepi liturgia és a zsolozsma székesegyházi végzése, illetve a vagyonkezelés területén; valamint a jelentős ügyekben, mint a püspök konzultatív testületé), amely korábban az egységes presbiter- kollégium sajátos feladatköre volt.3 A székesegyházi klérusnak ez az összetett — a püspököt és az egyházkormányzatot segítő — funkciója már a VIII. századra a székesegyházi káptalanok kialakulását és jogilag szabályozott működését eredményezte.4 A kanonokok — azaz meghatározott és szabályozott egyházi szolgálatokat, valamint liturgikus cselekményeket közösségben végző, és mindezért javadalmazásban részesülő klerikusok5 - kollégiumának működésére jelentős hatást gyakoroltak mind Szt. Ágoston (f430), mind Vercelli Szt. Euszebiosz (t371) írásai6, továbbá Nagy Szt. Gergely pápa (1"604) rendelke* Jelen tanulmány Rómában, az OTKA K 73574-es kutatási programja keretében készült. Elhangzott magyar nyelven a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Magyar Kánonjogi Társaság 2009. október 6-i ülésén (Budapest). 1 WERNZ, F. X., Ius decretalium ad usum praelectionum in scholis textus canonici sive iuns decretalium, II. Romae 1899, 921. 2 Dictionnaire de droit canonique, VI. 1236-1237; vő. SZUROMI, Sz. A., Egyházi intézménytörténet (Bibliotheca Instituti Postgradualis luris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae 1/4), Budapest 2003, 67-69. 3 Gaudemet, J., Église et cité. Histoire du droit canonique, Paris 1994, 434—437. * FONESCA, C. D., Vesco vi, capitoli cattedrali e canoniche regolari, in Vescovi e diocesi in Italia I (1990), 83—138. Imbert, J., Les tempes Carolingiens (741-891). L’Église: les institutions (Histoire du Droit et des Institutions de l’Eglise en Occident V/l), Paris 1994, 100-101, 120-121. 5 HINSCHIUS, P., System des katholische Kirchenrechts II. Berlin 1895, 61. ‘ Vő. Eusebio di Vercelli e il suo tempo (Biblioteca di Scienze Religiose 133), Roma 1997. 138 TEOLÓGIA 2010/1-2 * XUV (2010) 138-
