Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)

2010 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A káptalan sajátos kötelességei és jogai

A káptalan sajátos kötelességei és jogai m SZUROMI SZABOLCS ANZELM zései7 8. Az így létrejött székesegyházi káptalanok legfőbb elöljárója maga a püspök, köz­vetlen elöljárója pedig a prépost (prepositus) * A IX. században a székesegyházi vagyon egysége két fő részre vált szét: a püspökség és a káptalan vagyonára.9 Ettől fogva a pré­postok hatalma megerősödött és a püspök utáni második helyen állt az egyházmegyei hierarchiában, versengve az archidiakónussal. Megjegyzendő, hogy maga a prépost is rendelkezhetett archidiakónusi címmel. A székesegyházi káptalanok és tagjaik alapvető szerepet töltöttek be az egyházi tudományok művelésében, a jogszolgáltatásban, és a me­gyéspüspök székhelyén — a káptalani iskolák keretében - végzett oktatásban, már a VIII. századtól kezdve.10 Mivel a káptalan tagjainak ekkor még nem kellett feltétlenül az ordó presbiteri fokozatához tartozniuk, ezért a káptalanon belül megkülönböztetjük a szenio­rokat és a juniorokat. A szeniorok közé tartoztak a papok, a diakónusok és a szubdiakó- nusok; a juniorok közé pedig a többi kisebb rendet elnyert klerikus.11 A káptalanok osz­tályozása és működésük pontos leírása tekintetében jelentősek az 1059. évi Római Zsinat határozatai.12 1. A KÁPTALAN MŰKÖDÉSE A RÉGI JOGBAN A káptalan - mint láttuk - elsődlegesen a székesegyházi liturgikus funkciókat és a me­gyéspüspök szenátusának feladatkörét látta el a VIII. századtól. A káptalanok körében azonban már korán kialakult a székes és társas, a világi és szabályozott (szerzetes), a meg­határozott és a meg nem határozott számú taggal rendelkező, az exempt és nem exempt, valamint az insigniák viselésére jogosult, illetve nem jogosult kollégium közötti megkü­lönböztetés. A székesegyházi — vagy „nagy” - káptalan (capitula cathedralia) a megyéspüs­pök vagy érsek széktemplomához kötődött. A társas káptalan (capitula collegiato) nem a székesegyházhoz, hanem meghatározott plébániatemplomokhoz kapcsolódhatott, a ró­mai pápa alapítása nyomán, elsődlegesen az istentisztelet ünnepélyes formában történő végzésére. Sajátos jogkörük az elnyert privilégiumokon alapult. A társas káptalanok kö­zül kiemelkedtek a római Santa Maria Maggiore- és a Santa Maria Cosmedin-bazilikák káptalanjai.13 A világi káptalanokkal (capitula saecularia) párhuzamosan, elsődlegesen Szt. Ágoston14 és Szt. Chrodegang (f766) metzi püspök szabályzatainak a hatására, a szabá­lyozott kanonokok (canonici regulari) önálló szerzetesintézménnyé szerveződött közössé­gekké formálódtak a XI. századtól, mint pl. a lateráni ágostonos kanonokok (Canonici Regulán S. Augustini Lateranensium), vagy az 1120-ban alapított premontrei kanonok­7 Epist. 44 (Reg. XIII 46): Opere di Gregorio Magno, V/4. Roma 1999, 296—301. 8 PlCKE, J., Cathédrales, collégiales et chanoines séculiers. Quelques hvres récents, in Revue d’histoire ecclésiastique 86 (1991), 355-370. 9 Dictionnaire d’histoire et degéographie ecclésiastiques XII, 358-359. 10 Szuromi, Sz. A., A középkori egyetemek létrejöttének és az egyetemi oktatás megszületésének sajátosságai, in KöRMENDY, K., Studentes extra regnum. Egyetemjárás és könyvhasználat az Esztergomi Székeskáptalanban 1183—1543 (Bibliothe­ca Instituti Postgraduales Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/9), Budapest 2007, 41—53, különösen 43. A kanonokok műveltségéről, vö. KÖRMENDY, K., Studentes extra regnum, 55—58. " Dictionnaire d’histoire et de géographie ecclésiastiques XII, 364-370. 12 Sacrorum conciliorum nova et amplissima collectio (ed. Mansi, I. D.), I-XXXI, Florentinae-Venetiis 1757-1798 (új kiadás folytatással: ed. Petit, L.—Martin, J. M., I-LX, Paris—Leipzig—Arnheim 1899—1927), XIX. 907—912. 13 Vermeersch, A.-Creusen, I., Epitome Iuris Canonici cum commentariis ad scholas et ad usum privatum I, Parisiis— Brugis 1963, 410-411. 14 Giroud, C., L’Ordre des Chanoines Réguliers de Saint-Augustin et ses diverses formes de régime interne. Essai de syn­these historico-juridique, Martigny 1961,37-41. TEOLÓGIA 2010/1-2 139

Next

/
Thumbnails
Contents