Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése (I. rész)
RÓZSA HUBA II A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése -1. rész A „királyok Királya” és az „uralkodók Ura” bemutatása összefoglalja a Zsolt 2,8-9 verseket idéző, és Krisztusnak mint Isten Fiának hatalmát bemutató helyeket: a Jel 2,26—27 előre kimondja Krisztus végidőbeli hatalmát, amelyet közöl a győztesekkel, az istenellenes erők végső legyőzésekor; a Jel 12,5 a Gyermek, a Messiás születésénél végső hatalmáról beszél, amelyet Krisztus most is láthatatlanul gyakorol a mennyből, mint az Egyház és történelem ura; a Jel 19,15 bemutatja ennek a hatalomnak a végidőben megvalósuló és kinyilvánuló teljességét a királyok Királya alakjában. A győzelmes fehér Lovas (Jel 19,11-16) hatalmát a szerző az íz 11,4 és íz 49,2, valamint a Zsolt 2,9 szavaival íija le ajel 19,15-ben és 16. versben Királyok Királyának, és uralkodók Urának nevezi. „Szájából éles kard tör elő, hogy lesújtson a nemzetekre. Vasvesszővel kormányozza maid őket, és tapossa a mindenható Isten haragja tüzes borának sajtóját. (15. vers) Öltözetén a csípő körül ez a név volt felírva: Királyok Királya és Urak Ura.” (16. vers) A szöveg a Zsolt 2,9-ből csak négy jellegzetes szót idéz szabadon, az elbeszélő szövegbe szabadon beépítve. Az idézet kétségtelen kapcsolatban van a Gyermek születésénél, hatalmát leíró zsoltárversre (Zsolt 2,9) való hivatkozással (Jel 12,5).88 A Jelenések könyvében itt jelenik meg leginkább ószövetségi értelemben vett Messiás-királyként. A Jelenések könyvében a Messiás (Khristos) szerepe háttérben marad, és a Bárány veszi át szerepét.89 A khristos fenségeim csupán hét alkalommal fordul elő, ebből öt alkalommal mint tulajdonnév (Jézus Krisztus; Jel 1,1-2.5; csak Krisztus; Jel 20,4.6.) és két alkalommal mint kétségtelen fenségeim (Felkent: khristos autou: Jel 11,15; 12,10). A két utóbbi helyen a khristos fenségeim kapcsolatban van a Zsolt 2 idézésével. A Jel 11,15 nem más, mint a Zsolt 2,2 idézete, a Jel 12,10 pedig ajel 12,5-ben vasvesszővel kormányzó Gyermek (itt is a Zsolt 2, 9 idézete) uralmát nevezi a Felkent uralmának (hé exousia tou khristou autou). Ajel 19,11—16 szövegösszefüggésben is a Messiás-király uralkodó és ítélkező hatalma jut kifejezésre, bár a khristos fenségeim itt nem található. A Messiás-királyi hatalmát szintén a Zsolt 2,9 szavaival ábrázolja a szerző. Ábrázolásának módjában itt közelíti meg leginkább a Zsolt 2 által sugallt dávidi Messiás-király eszméjét, akit Isten Fiának deklarál. Ajel 19,15 ószövetségi idézetei (Zsolt 2,9; vasvesszővel való kormányzás; íz 11,2: szájából éles kard) által szoros kapcsolatot találunk a Salamon Zsoltárai 17,21köv-vel,90 a dávidi messiási eszme legvilágosabb kifejezőjével az intertestamentárius zsidóság irodalmában. 88 KRAFT, H., Die Offenbarung, 245—246. 89 Uo. 90 Vő. Zsolt Sál 17,21-32. 21 íme, Uram, keltsd (anistémi) fel nekik az ő királyukat. Dávid fiát, abban az alkalmas időben, melyet kiválasztottál, hogy uralkodjék Izrael a te szolgád felett. 22 És övezd fel őt erővel, hogy elpusztítsa az istentelen fejedelmeket Tisztítsd megjeruzsálemet a pogányoktól (ethnos), akik azt Qeruzsálemet) pusztulásba taposták. 23 Az igazság bölcsességében űzd el a bűnösöket örökségükből, zúzd szét a bűnösök gőgjét, miként agvagedénvt (hős skeué kerameós Zsolt 2. 8. 9!!!). 24 vasvesszővel (en rhabdó sídére) zúzd szét egész létüket, semmisítsd meg az istentelen pogánvokat (ethnos) szájad szavával 25 fenyegetésben futnak a pogányok színe elől És fedd meg a bűnösöket szívük szavában 26 és összegyűjti a szent népet, melyet igazságban vezet, és megítéli az Űrtől, az ő Istenétől megszentelt nép törzseit 134 TEOLÓGIA 2010/1-2
