Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése (I. rész)
A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése -1. rész M ROZSA HUBA ki, hogy népek nevét hordozó cserépedényeket tört össze. Mezopotámiai szövegek is gyakran beszélnek arról, hogy a király a népeket mint cserépedényeket töri össze. Az ún. királyprotokoll az egyiptomi királyeszmében fontos szerepet játszott. Olyan dokumentum volt, amely a királyi trón átvételét, a király adopcióját valamely istenség által, uralkodásra való isteni megbízatását és uralmának szilárd fennállását biztosította. A dokumentumot maga az istenség iga, amelyet a trónra lépéskor nyújtottak át a királynak. A jeruzsálemi királyi udvarban a korakirályság idejétől hatott az ókori Kelet, elsősorban az egyiptomi királyideológia, amely a király trónra lépésének kultikus megünneplésében (intronizáció), és az ezzel összefüggő teológiai kifejezésekben mutatkozik meg.2 3 A jeruzsálemi királyeszme legfőbb elemeit a királyzsoltárokban találjuk. Ezek közül különösen a Zsolt 2 és 110 fontos, amelyekben töredékesen az egykori intronizáció nyomai bukkannak fel. Az intronizáció kultikus cselekményének fontos eleme egy ünnepélyes üzenet (Zsolt 110,1; 2,2.7k - Zsolt 110,3-4), amely az uralom átadásával a király uralmának isteni legitimációja. Ennek párhuzamát az egyiptomi királyprotokollban találjuk. Az Ószövetségben az uralkodásra való megbízatás okmányának a bibliai hagyományban két megndvezése van: az eduf (ΓΥΠΡ: 2 Kir 11,12) és a hók4 (ΡΠ: Zsolt 2,7).5 A hók az uralkodás okmánya, a legitimációs protokoll, JHWH végzése arról, hogy a jeruzsálemi király ő megbízatása alapján gyakorolja uralmát Izraelben. Az uralom átadása, mint a JHWH-tól eredő legitimáció prófétai kijelentés formájában történt (Zsolt 110,1). A Zsolt 2 és 110 alapján a legitimációs protokollban az uralom átadását három kijelentés alapozza meg: 1. ünnepélyes nyilatkozat, hogy a király Isten fia (Zsolt 2,7; 110,3); 2. felszólítás, hogy a király Isten jobbján foglalja el trónját (Zsolt 110,1); 3. a trónra lépő király törvényes örököse a Jeruzsálemben mértékadó királyi hagyománynak (pl. Melki- zedek-hagyomány: Zsolt 110,4). A Zsolt 2-ben tehát megtalálhatók a királyi intronizáció elemei. Számos kutató ezért azt a véleményt képviseli, hogy a zsoltár a fogság előtt az intronizáció vagy az intronizáció évfordulójánál a liturgikus szertartás része volt. Elemei kétségtelen ősiek, elsődleges megfogalmazása a fogság előtti időben keletkezhetett,6 de a zsoltárból már nem 2 Az egyiptomi és a jeruzsálemi királyeszme kapcsolatát, különös tekintettel a Zsolt 2,7-re lásd Görg, M., Die „Wiedergeburt des Königs” (Ps 2,7b), in ThGl 60 (1970), 413-426; in Studien zur biblisch-ägyptischen Religionsgeschichte (SBAB 14), Stuttgart 1992, 17-31; Koch, K., Der König als Sohn Gottes in Aegypten und Israel, in „Mein Sohn bist du” (Ps 2,7), Studien zu den Königspsalmen (szerk. Otto, E.—Zenger, E.), SBS 192, Stuttgart 2002, 1-32. Az egyiptomi és asszír királyeszme, valamint a királyzsoltárok kapcsolatát lásd OTTO, E., Politische Theologie in den Königspsalmen zwischen Aegypten und Assyrien. Die Herrschaftlegitimation in den Psalmen 2 und 18 in ihren altorientalischen Kontexten, in „Mein Sohn bist du” (Ps 2,7), Studien zu den Königspsalmen (szerk. Otto, E.—Zenger, E.), SBS 192, Stuttgart 2002, 33—65. A Zsolt 72-vel összefüggésben lásd főként az asszír királycszme párhuzamait: Arneth, M., Psalm 12 in seinen altorientalischen Kontexten, in in „Mein Sohn bist du" (Ps 2,7), Studien zu den Königspsalmen (szerk. Otto, E.-Zenger, E.), SBS 192, Stuttgart 2002, 135-172. 3 Simina -Yoffre, H.-Rinngren, H., art. 7Vf WThWAT V., kol 1107-1130, 1126 (IVlb). 4 Rinngren, H., art. ppn-haqaq ThWAT III., kol 149-157, 155 (III,7). 5 IkAD, G. von, Das judäische Königsritual (1947); Gesammelte Studien zum Alten Testament (ThB 8), München 1971,205-213, 207—208; Theologie des Alten Testaments I, München 1969, 53; Kraus, H. J., Psalmen 1-59 (BK XV/1), Neukirchen-Vluyn 19785, 150-154; HOSSFELD, F. L.-Zenger, E., Die Psalmen 1-50 (NEB), Würzburg 1993,53-54. 6 Zenger, E., „Es sollen sich niederwefen vor ihm alle Könige” (Ps 71,11). Redaktionsgechichtliche Beobachtungen zu Psalm 72 und zum Programm des messianischen Psalters, in „Mein Sohn bist du” (Ps 2,7), Studien zu den Königspsalmen (szerk. Otto, E.—Zenger, E.), SBS 192, Stuttgart 2002, 66-93, 87. TEOLÓGIA 2010/1-2 113
