Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése (I. rész)
A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése -1. rész ■ ROZSA HUBA egyezik, hogy kifejezésre jut benne az Ószövetségre való hivatkozás, és az idézés ténye. Az összes módozat elemzésére itt nincs lehetőség, csupán a legfontosabb típusokat említjük meg. Egyes formulák valamely újszövetségi eseményt, az Ószövetségben a próféták által mondott isteni ige beteljesedésével igazolnak: „Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott.” (Mt 1,22 stb.) Más esetben megjelölik a próféta nevét is: „Ekkor beteljesedett az, amit Jeremiás próféta megjövendölt. ” (Mt 2,18; 3,3 stb.) Találunk olyan formát, amely igazolásként a prófétára hivatkozik, aki írt: „Mert így írta meg próféta” (Mt 2,5 stb.). Hasonló formulák eseteként az illetékes próféta nevét is megjegyzik: „Amint megíratott Izajás próféta beszédeinek könyvében” (Lk 3,4 stb.). Rövidebb és egyszerűbb formulák csak megnevezik a prófétát, vagy azt a személyt, aki az Újszövetségben idézett szöveget mondja, pl. „Mózes mondja... Izajás... mondja” (Róm 10,19-20) - vagy csak egyszerűen Istenre hivatkozik „Ahogy Isten mondja” (2Kor 6,16) - vagy egyszerűen az írás ténye van említve: „amint megíratott” (Róm 9,33). Az Ószövetség idézésének másik módja közvetett utalás formájában történik. Ez azt jelenti, hogy nincs hivatkozás bevezető formula által a megfelelő ószövetségi helyre, hanem az újszövetségi szerző egyszerűen egész mondatot idéz (pl. Jel 2,26-27 = Zsolt 2,8-9) - vagy jellegzetes kifejezést, vagy szavakat valamelyik ószövetségi könyvből (pl. Zsid 1,3; 8,1; 12, 2 = Zsolt 110,1). Olyan eset is előfordul, amikor több ószövetségi hely kombinációjával találkozunk (pl. Mt 26, 64 és párhuzamos helyek, a Zsolt 110,1 és Dán 7,14 kombinációja). Ezért a közvetett idézés sok esetben csak valószínűséggel azonosítható, vagy több ószövetségi hellyel is azonosíthatók. A közvetett idézetek, utalások értéke több tényezőtől függ: az azonosítás lehetőségétől, az idézés mértékétől (egy szó, egy kifejezés, vagy egész mondat), és az idézett részlet teológiai jelentőségétől. Az Újszövetség a Zsolt 2 és 110-t többször kifejezetten idézi, míg közvetett idézetek, összehasonlítva a többi ószövetségi idézetekkel, számszerűen igen jelentősek. , 3. A ZSOLT 2 ERTELMEZESE 3. 1. A Zsolt 2 jelentése, helye az Ószövetségben A Zsolt 2 műfajilag a királyzsoltárokhoz tartozik. A Zsoltárok könyvében szétszórtan több olyan zsoltár található, amelyeknek közös vonása, hogy a király személyével foglalkoznak (2; 18; 20; 21; 45; 72; 89; 101; 110; 132; 144). Mivel a királyok Dávid házának tagjai, a dinasztia választottságát kijelentő ünnepélyes isteni ígéret (2Sám 7) többszörösen visszhangot kap a királyzsoltárokban (2, 6 köv.; 45, 7; 89, 4—5. 20—38; 132, 10 köv.). Emellett számos utalás található a király életének fontosabb mozzanataira, így például a király beiktatására, a trónra lépés évfordulójának megünneplésére, a királyi nászra, a háborús eseményeket megelőző könyörgésre és a győzelmet követő hálaadásra. Ezek az alkalmak ihlették a különböző királyzsoltárokat: királyokhoz intézett orákulumok (2; 110), a királyért mondott imádságok (20; 72), a királyok imádságai (18; 101), királyi zarándok- (132) és nászének (45), királyi himnusz (144). A királyzsoltárok egy része, mint látjuk valóságos élethelyzetre utal. Kétségtelen az is, hogy a Dávid házából származó királyok JHWH választottal és az üdvösség letéteményesei, Isten áldásának hordozói voltak Izrael népe számára, ezért a zsoltárokban mon- ( dottak vonatkozhattak minden királyra. Ugyanakkor megrajzolják egy eszményi uralTEOLOGIA 2Ö10/1-2 111
